Naplemente eltemetve nyáréjszaka éjjelén,
- U - U - U - U - - U U - U -
mert olykor minden sötét, elfeledve, mint a tél,
- - - - - U - - U - U - U -
beint a kéj, ha agyonszúrt a romantika, így a szép,
U- U - U U - - U U - U U - U -
hogy hajtom még a szívemmel, de nem mozdul a hintaszék...
- - - - U - - - U - - U U - U -
| |
|