Messzi földre repített madár,
- U - U U - - U -
Odin hollóinak útján szállt,
U - - -U U - - -
langy szél hűse vágta ketté arcán
- - - U - U - - - -
a cirógató nyári nap sugarát.
U U - U - - U - U U -
Vikingek rúnakövei közt,
U - - - U U UU -
kimagasló sziklák peremén,
U U - - - - U U -
a múlt macskakövein veszi be
U - - U U U- U U U
a várost a lassú lebegés.
U - - U - - U U -
Azok a szárnyak némán,
U U U - - - -
meghatódva suhannak,
- U - U U - -
s parazsat hintenek mélyen a szívbe.
U U - - U - - U U - U
Minden sziklán áttört fa egy élet,
- - - - - - U U - -
minden öböl fénylik, s
- U U - - -
tükörképe az égnek.
U - - U U - U
Ahogy száll ez a lélek
U - - U U - U
ott fent, a magasból a szigetekre
- - U U - - U U U - U
réved s pihen megdúlt háborúk
- - U - - - - U -
árbócainak csendességében.
- - UU - - - - - -
Megfakult térkép-rajzolta szigetvilág,
- U - - - - - U U - U -
kék tenger, repcemező, égbe nyúló fák
- - - - U U - - U - - -
és utak mentén emelkedő, szürke sziklák
- U - - - U - U - - U - -
morzsolják az időt, emlékké csiszolják.
- - - U U - - - - U - -
| 9
9
10
11
9
9
10
9
7
7
11
10
6
7
7
11
9
10
12
12
13
12
|
|