Fehér éjszaka
U - - U U
Fagyos hinta és hó a társam,
U - - U - - U - -
Száguldó mézes ésszel lengek a légbe!
- - - - U - - - U U - U
S csattanással érek a földre.
- U - U - U U - U
Rázta fejem az elhaló durranás
- U U U U - U - - U -
Homályban, csendben,
U - - - -
Gyertyát gyújt valaki,
- - - U U U
Mint rongyos alak meleg fénnyel,
- - U U - U - - U
Így kezdtem érteni.
- - U - U U
Érteni, hogy fogan,
- U U - U U
Éled újjá megannyi elhervadt élet.
- U - - U - U - - - - U
Csendből s fagyból születik a lélek,
- - - - U U U U - -
S fentről viráglelkek néznek.
- - U - - - - -
Sok ezer fajta érzelem
U U - - U - U -
Hullik s pörög szét, mint végtelen.
- - U - - - - U U
Látom, hogy felém jön egy ismerős szellem,
- - - U - U U - U - - U
Egy közös érzelem.
- U U - U -
Tavasszal szakítottam
U - - U - - -
Mamám ráncos kezének,
U - - - U - -
Most fagyos ujjamra hullik,
- U U - - U - -
Kegyelmet hűt, frissen, hóvirágom lelke,
U - - - - - - U - - - U
Beleolvad újra lényembe.
U U- U - U - - U
Szaladok szülőm anyja házához,
U U - U - - U - - -
Hozzáérek ezernyi fehér liánhoz.
- -- U U - U U - U- -
Sapkámat már puha lótusz fedi.
- - - - U U - - U U
A lendület fülemet csengeti.
U - U - U U - - U U
Nagy már a csillogás.
- - U - U -
A kopasz, piros rózsára
U U - U - - - U
Ismerős, kis kertben,
- U - - - U
Az égből Rózsalelkek szállnak,
U - - - U - - - U
És újra Rózsát formálnak.
- - U - - - - U
Szakítom le szótlanul,
U - - U - U -
Nyitom a nyikorgó ajtót.
U U U U - - - -
Egy barna szempár közeleg,
- - U - - U U -
Meleg, átható.
U U - U -
Odanyújtom, és ráncos kezében
U U - U - - - U - U
Újra ott egy virág, mely fagyhalál helyett
- U - - U - - - U - U -
Most már lelkébe szendereg.
- - - - U - U U
Hálásan nézzük éledő csodáját
- - - - U - U - U - -
Az égnek.
U - U
| 5
9
12
9
11
5
6
9
6
6
12
10
8
8
9
12
6
7
7
8
12
9
10
12
10
10
6
8
6
9
8
7
8
8
5
10
12
8
11
3
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|