Fekszem, körülöttem vagytok, hangos magány
- - U U - - - - - - U -
Beköltözik minduntalan porcikámba csak lazán,
U - U - - - U - - U - U - U -
Homlokráncaim elmélyülnek fehér hajam alatt,
- - - UU - - - - U - U U U -
Kimondanám, amit gondolok, érzek, de lakat
U - U - U - - U U - - U U -
Zárja le kiszáradt, mosolyra görbülő számat,
- U U U - - U - U - U - - U
A ma meghalhat, a holnap még várhat.
U U - - U U - - - - -
Terveim vannak, író leszek, vagy kezes szolga,
- U- - U - - U - - U - - U
Kinek egész álló nap csak annyi a dolga,
U U U - - - - U - U U - U
Ír, alkot, kijavítja az ékezet alatt a betűt,
- - - U U - U U - U U U - U U -
Istenít, szorgalmaz, ha kell, minutum alatt lehűt.
- U - - - - U - U U U U - U -
Lenézhetitek néma szemgödreimet,
U - U U - - U - - UU -
Megyek előre, nem veszíthetek hitet,
U U U - U - U - U - U -
Nem adhatok még neked sem belőle,
U - U - - U - - U - U
Csak biztatlak, rohanj oda előre.
- - - - U - U U U - U
Vigyázz, a falakról némán lemállhat
U - U U - - - - U - -
Vékony vakolat vagy büszke állat,
- - U U - - - U - -
Várhat rád most édesded bánat,
- - - - - - - - U
A ma meghalhat, a holnap még várhat.
U U - - U U - - - - U
| A
A
B
B
C
C
D
D
E
E
F
F
G
G
C
C
C
C
| 12
15
15
14
14
11
14
13
16
15
12
12
11
11
11
10
9
11
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|