Sejtelmes, őszi éjszakában
- - U - U - U - -
már megremeg a félelem,
- - U U U - U -
lét dönget fájó emlékeket,
- - - - - - - U -
ködfátyolból sorakoznak,
- - - - U U - -
nem hívja őket senki sem.
- - U - - - U U
Álomvilágból sosem elég,
- - U - - U U U -
nem segít se tavasz, se tél,
- U - U U - U -
mindennek ott kell lennie
- - U - - - UU
a változtathatatlan peremén.
U - - - U - - U U -
Sejtelmes, őszi éjszakában
- - U - U - U - -
ne kutasd, ne keresd soha a
U U - U U - U U U
távozó, fáradt faleveleket,
- U - - - U U U U -
jól tudod, érzed egy ideje:
- U U - U U U U U
együtt tűntök el csendesen.
U - - U - - U U
| A
B
B
C
D
E
E
D
E
A
F
B
B
B
| 9
8
9
8
8
9
8
8
10
9
9
10
9
8
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|