Kósza légy bolyong az udvaron, mintha
- U - U - U - U - - U
Nem értené, a halál miért vonult vissza.
U - U - U U - U- U - - U
A föld az ég könnyét nem issza be már.
U - U - - - U - U U -
A remény egyre fogy, de mindenki vár.
U U - - U - U - - U -
Sokféle öröm most tiltva vagyon.
- - U U - - - U U -
Jégre se lépj, még élted veszi a Balaton.
- U U - - - - U U U U U -
S bár hideg van, nem mindenki fázik:
- U - - - - - U - U
Itt-ott néhány bokor kivirágzik.
- - - - U - U U - U
Barna csend uralja kint a megyét,
- U - U - U - U U -
S mindent itt bent. Ez tán az új fehér?
- - - - - - U - U -
Csak zúzmarát hint néha az égi kéz.
- - U - - - U U - U -
Fenyőpinty s meggyvágó felénk se néz.
U - - - - - U - U -
Rozsdás papucsában ásít a szánkó,
- - U U - U - - U - -
Nem tudja már, hogy volna jó:
- - U - - - U -
Meredek part alján sikoltva törni össze
U U - - - - U - U - U - U
Vagy fészerben porladni el s térni meg a földbe.
- - - - - - U - - U U U - U
Téli álom helyett télről álmodunk,
- U - - U - - - - U -
De a végtelen ősz apró foglyai vagyunk.
U U - U U - - - - UU U -
Szótlan szél táncol a fák csontvázain.
- - - - U U - - - U-
Szobában halott fenyő, a tálon mandarin.
U - - U - U - U - - - U U
Talán erőt gyűjt csak a tél valahol
U - U - - U U - U U -
Fogságában, s ha egyszer szabadul,
- - - - U - - U U -
Fehér pokollá teszi a tavaszt,
U - U - - U U U U -
Mint ki bosszút áll s rügyet fagyaszt.
- U - - - U - U -
| A
A
B
B
| 11
13
11
11
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
13
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
A
| 10
10
11
10
| ^ Visszatérő rím
| A
B
C
C
| 11
8
13
14
| | A
A
B
B
| 11
13
11
13
| ^ Páros rím
| A
B
C
C
| 11
10
10
9
| | | |
|
|