A temetőkapun belépve
U U U - U - U - U
magamba némulok,
U - U - U -
hát itt vagyok megint - a múlt jelenében.
- - U - U - U - U U - U
Sötétség borult a komor fejfák fölé,
U - - U - U U - - - U -
csak a márványlapokon vibrál ezer apró fény,
U U - - U U - - - U U - - -
mitől lelkünkben gyúl a fakuló emlék.
U - - - - - U U U - - -
Apró gyertyák, mint lobbanó égi csillagok
- - - - - - U - - U - U U
árnyjátékot villannak remegőn a temetőn,
- - - - - - - U U - U U U -
játszanak a hófehér krizantémszirmokon.
- U U U - U - U - - - U U
A homályban megvillanó felirat,
U U - - - - U - U U U
élt-halt, soha nem feledünk...
- - U U - U U -
nagyot sóhajtva könnyezik szemünk.
U - - - U - U - U -
Az apró koszorú a helyére kerül.
U - - U U - U U - U U -
Fellobban az emlékmécses,
- - U U - - - -
s az emlékfilm sercegve pereg itt legbelül.
U - - - - - U U U - - U U
| A
B
A
| 9
6
12
| | A
B
C
| 12
14
12
| | A
B
C
| 13
14
13
| | A
B
B
| 11
8
10
| | A
B
A
| 12
8
13
| | | |
|
|