A temetőkapun belépve U U U - U - U - U magamba némulok, U - U - U - hát itt vagyok megint - a múlt jelenében. - - U - U - U - U U - U Sötétség borult a komor fejfák fölé, U - - U - U U - - - U - csak a márványlapokon vibrál ezer apró fény, U U - - U U - - - U U - - - mitől lelkünkben gyúl a fakuló emlék. U - - - - - U U U - - - Apró gyertyák, mint lobbanó égi csillagok - - - - - - U - - U - U U árnyjátékot villannak remegőn a temetőn, - - - - - - - U U - U U U - játszanak a hófehér krizantémszirmokon. - U U U - U - U - - - U U A homályban megvillanó felirat, U U - - - - U - U U U élt-halt, soha nem feledünk... - - U U - U U - nagyot sóhajtva könnyezik szemünk. U - - - U - U - U - Az apró koszorú a helyére kerül. U - - U U - U U - U U - Fellobban az emlékmécses, - - U U - - - - s az emlékfilm sercegve pereg itt legbelül. U - - - - - U U U - - U U
| A
B
A
| 9
6
12
| | A
B
C
| 12
14
12
| | A
B
C
| 13
14
13
| | A
B
B
| 11
8
10
| | A
B
A
| 12
8
13
| | | |
|
|