A vágy, mint ördög a nyomomban.
U - - - U U U - -
Néha elkap és megszorongat, mikor meglátom szemeid,
- U - U - - U - - U - - - - U U-
De elereszti gyötört szívem, ha meglátja könnyeim.
U U U - U U - - - U - - U - UU
Elfutni fáradt vagyok, elrejtőzni gyáva...
- - U - - U U - - - U - U
Ördögi játék ez, de olykor élvezem.
- U U - - - U - U - U U
Éjjelente pedig néha felriadok, gondolva rád,
- U - U U - - U - UU - - - U -
Mindarra, mi veled történhet nélkülem.
- - U U U - - - - - U -
Magamba tekintve látom lelkedet is...
U - U U - U - - - U U -
Bezártam... Mélyre... Nem eresztem, félek, örökké elhagy.
U - - - U U U - - - U U - - - -
Nevezz hát: könyörtelennek, kapzsinak, mohónak.
U - - U - U - - - U - U - -
De én még akkor is fogom kezed, ha majd a te könnyed csordogál.
U - - - U - U - U - U - U U - - - U -
| A
B
B
C
D
E
D
B
F
A
G
| 9
17
16
13
12
16
12
12
16
14
19
| | | |
|
Alliteráció
|