Ahogy telik az idő és a lét,
U - U U U U - - U -
a kontúrok élesebbek lesznek.
U - - U - U - - - U
A szemetet összefújja a szél,
U U U U - U - U U -
szemétdombok terebélyesednek.
U - - - U U - U - U
Múlik minden, semmi sem a régi,
- - - - - U U U - U
füstköd a levegő, kevés mosoly,
- U U U U - U - U U
a jel sem az már, nem az az égi,
U - U - - U U U - U
kihűlt, távoli pernye - füstgomoly.
U - - U U - U - U U
Erdők trilláit alig hallani,
- - - -U U - - U U
a fákon szomorkodik a levél.
U - - U - U U U U -
Az oxigén sem tud áramlani,
U U U - - U - - U U
mert mérgez mindenkit egyre a lét.
- - - - - U - U U -
Műanyagszerelem, műanyagágy,
-U - U U - -U U -
plasztikparton műanyag a fóka,
- - - - -U U U - U
de a szívben vérrel úszik a vágy,
U U - - - U - U U -
és él még a kék bálna, kékróka.
- - - U - - U - - U
Szemetes hátát nem bírja a víz,
U U - - - - - U U -
a tüdő műanyagot inhalál,
U U - -U U U - U -
keseredik egyre szájban az íz,
U U U U - U - U U -
mert ami jön, az nem lesz műhalál.
- U U U - - - - U -
Elmondanám a mesét, mi rég volt:
- - U - U U - U - -
- Kristálytiszta víz, még tisztább lélek,
- - - U - - - - - U
"Tiszta udvar, rendes ház" kis tábla,
- U - - - - - - - U
nálunk etető is cinegéknek.
- - U U - - U U - U
Gyűlik a műanyag, az idegen
- U U -U U U U U U
anyag, testekbe is épül mára.
U - - - U U - - - U
S ha majd kikötök egy kis szigeten,
U - U U U - - U U -
természetes lesz partja, vára.
- - U - - - U - U
| A
B
A
B
| 10
10
10
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 10
10
10
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
C
| 10
10
10
10
| | A
B
A
B
| 10
10
10
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 10
10
10
10
| ^ Keresztrím
| A
B
C
B
| 10
10
10
10
| ^ Félrím
| A
B
A
B
| 10
10
10
9
| ^ Keresztrím
| | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|