Mikor elalszom, arra gondolok,
U U U - U - U - U -
Mik lehetnek az utolsó hangok.
- U - U U U - - - U
A valóságot az álom is lefesti,
U U - - U U - U - U - U
Kötésben van, nemcsak színleli.
U - - - - - - U U
A mező átkapcsol ridegségbe,
U U - - - - U - - U
Nyúlik a tér az álom előtt.
- U U - U - U U -
Sötét van, nem fény az út vége,
U - - - - U - - U
Kockák a fáradtság mögött.
- - U - - - U -
Ködbe vész reggel az új emlék,
- U - - U U - - -
Üvegre nem nézek, hol van a fenség?
U - U - - - - U U - -
Régebben mindenre emlékeztem,
- - - - - U - - - -
Lehet, alább hagyott a rossz megérzésem.
U U U - U - U - U - - U
| A
A
B
B
C
D
C
D
E
E
F
C
| 10
10
12
9
10
9
9
8
9
11
10
12
| | | |
|
|