És így már nem is olyan elviselhetetlen a napfény,
- - - U U U U - U - U - U U - -
S a világ sem csupa tüske és él.
U U - - U U - U - -
Velem vagy, megfogod kezem,
U - - - U - U U
Én pedig érzem, hogy itt van a helyem.
- U U - - U - U U U U
Azt kívánom, bárcsak még jobban beléd bújhatnék,
- - - - - - - - - U - - - -
Mert akkor örökre ott lehetnék
- - U U - U - U - -
Veled.
U U
| A
B
C
C
A
D
C
| 16
10
8
11
14
10
2
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|