Verselemző

RitmusképletRímSzótag
Egyre mélyebbre rántanak a magány vad karmai,
-   U  -  -   U  -  U U  U  U -    -   -  UU  
Homályos lelkem tükrét elnyeli a falak máza,
 U -  -   -  -   -  -  -   U U U  U -   - U  
Legalul eltévedt, céltalan emlékek darabjai,
 U U U  -  - -     -  U U  -  - -   U -  UU  
Hol fénytelenül virágzik maga Sátán háza.
 -   -   U U -   U -  -   U U  - -   - U  

 
Eme szörnyű fogságban a remény a csalfa Úr,
U U   -   -  -  -  U  U  U -   U   -  U -   
Hol a bánat özönvizétől kivinne Noé bárkája,
 U  U  - U  U -  U - -   U -  U  U-  -  - U  
De elsüllyed a hajó, mielőtt az a résen lyukat fúr,
 U -  -   U  U  U -   UU -   U  U  - -    U -   -   
Mert az igazi kétségbeesést a remény táplálja.
 -   U  U U U  -  -  UU -   U  U -    -  -  U  

  
Meggyötört ujjaiddal a fény felé mászol,
 -   U -   -  U-  U  U  -    U -  -  -   
Harcolsz, sírsz és dühöngsz, sikerre törekedsz,
 -  -      -    -   U -       U -  U  U U -     
Sötétben tanulsz meg élni, hol senki sem gyászol,
 U -  -   U -     U  -  U   -   -  U  -    -  -   
S harcolsz a csalfa reményért, míg meg nem öregedsz.
   -  -    U   -  U  U -  -     -   -   U  U U -    
A

B

A

B

 15

15

16

14

^ Keresztrím
A

B

A

B

 14

17

17

16

^ Keresztrím
A

B

A

B

 13

12

14

14

^ Keresztrím
























Alliteráció



Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom