Verselemző

RitmusképletSzótag
Néha beszélnünk kell egy megtépázott nádszálhoz,
 - U  U  -  -    -   -    -  - - -    -   -  -   
mielőtt embereket akarnánk megérteni,
 UU -   -  U U U  U -  -    U -  U U 
és csak hallgatni azt, amit a szél átsúg rajta.
-    -   -   -  U -    U U  U   -  -  -   -  U  

  
Néha el kell esni, hogy megértsük más fájdalmát.
 - U -   -   -  U   -    U -   -   -   -  -  -   
Fázni, hogy értékeljük a kevésbé hideget.
 -  U   U   -  - -  U  U  U -  -  U U U  
Elveszni és veszíteni, hogy aztán nyerhessünk.
-  -   U -   U  - U U   U   -  -    -  -  -    

  
Hogy hiányozzon mindaz, ami körbevesz minket,
 -    U-  -  -   -  U   U U  -  U -    -  U  
és egyszer egyszerre belátni azt a nagy semmit...
-  -    U  -    -  U  U -  U -   U  -    -  U    
Ülni négy fal közt sarokba ragadt pillantással.
-  U  -    -   -    U -  U  U -    -  -  -  U   

  
Figyelni az óramutató homályos hangját,
 U  -  U U  - U U U -  U -  -   -   -  
az elmúlás kegyetlen, romlott, bomlott erejét.
U  -  - -   U  -  -    -  -     -  -   U U -  
Átszaladni a piroson, épphogy megúszni azt.
-   U -  U U  U U U   -   -    U -   U -    

  
Túlélni izzadó bőröndön, síró lelkeden
 - -  U -  U -  - -  -    - -  -  U U 
a széthasító elszólásokat, továbbmenni,
U   -  U - - -   - - U -    U -   -  U 
és valahol mégis lepihenni alkalmanként.
-   U U -   - -   U U -  U -  -  -  -    

  
Vágyakozni, megbánni. Ébredni, bevárni.
 -  U -  U   -  -  U  -  -  U   U -  U 
Elaludni, érezni. Fázni, kivérezni.
U U -  U  - -  U   -  U   U - -  U  

 
Élni úgy, ahogyan a halak a tengerben.
-  U -    U U  U  U  U U  U  -  -  U  
Ösztönből haladni, érezni elterelve.
-   -  -   U -  U  - -  U -  U -  U  

  
Csak ne kéne mindig az árral szemben úszni...
  -   U  - U  -  U  U  -  -    -  U  -   U    
Könnyeidbe mártózol! Nem fogod megúszni...
 -   U-  U  -  - -    -   U -   U -   U    

  
De bizony, sajnos, ezek vagyunk mi: emberek.
 U  U -     -  U   U -   U  -    U  -  U -   
Mint az erdőkből, akad belőlünk rengeteg.
 -   U  -  -  -   U -   U - -    -  U U   

  
Csak ne kéne mindig elveszni a sötétben.
  -   U  - U  -  U  -  -   U U  U -  -   
Kitalálni onnan pár apró fatöréssel.
 U U -  U -  -   -  -  -  U U -  U   

  
Beállunk a fáink mögé. Bújócskát játszunk.
 U-  -   U  --    U -   - -   -   -   -   
Azt látjuk, amit akarunk, s gyerekként várjuk.
-    -  U   U U  U U -        U -  -    -  U   

  
Számolunk vissza, és nincs is már játszótársunk.
  - U -    -   U  -   -    -   -   -   - -  -    
Magunkkal vetekszünk. Árnyékot hajkurásszuk.
 U -   -   U -   -    -   - -   -  U -   U   

 
Ó, jaj! A miránk vetülő napfény is közös...
-   U   U  U -    U U -  -  -   -   U U    
Így hát a fájdalom szintúgy, ami kör-körös.
-    -  U  -  U -    -  -    U U  -   U U   

  
Hisz maga a nap is megkerüli a földet (vagy épp fordítva?)
 -    U U U  U  -   -  U U U U  -  -    U   -    -  -  U   
Miért lennénk mi mások? Állsz csak meggyötörten.
 U-    -  -    U  - U   -       -   -   U -  U   

 
Az univerzum elmozdíthatatlan része.
U  U U -  U  -  -  -  U -  -   -  U 
Igen, egy helyben állsz, és senki sem vesz észre.
U U   -    -   U  -      -   -  U  -   U   -   U 
 14

14

14



14

14

14



14

14

14



14

14

14



14

14

14



13

13



13

13



13

13



13

13



13

13



13

13



13

13



13

13



18

13



13

13











































































Alliteráció

















Alliteráció







Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom