Kovácsné Perei Irma

Élet

Te drága lét,
benned van a hit, a bizalom, az örök remény.
Kicsinyke versem,hozzád írom, benned bízom én!
Hadd, hogy higgyem, még nekem is van remény.
Hadd, kit szeretek, egy kicsit még legyen enyém,
hadd szerethessem még.
Ne legyen csak emlék, fájdalom,
hogy ő volt nekem egykoron.
Ne vedd el a reményt, hogy kezét még foghatom,
hogy velem legyen, minden szép napon.
Bízzam, hogy hozzá tartozom,
minden sóhaját lesve, híven szolgálhatom.
Felé ölelő két karom nyújthatom.
Ne hagyd kétségek közt gyötrődve várni a holnapot,
hogy újra mikor láthatom.
Ne törd össze a szívem, mely vele boldog nagyon.
Rögökkel tele volt csöppnyi életem,
de ezt a boldogságot, kérlek, hagyd meg most nekem!