Szerző
Jónás Tiborné (Mery Goo)

Jónás Tiborné (Mery Goo)

Életkor: 60 év
Népszerűség: 55 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1713 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. október 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (6)

Jónás Tiborné (Mery Goo)

Rini

Szürke német juhász
keverék kutya volt.
Megugatta a legyet
röptében,
A hangyát a fűben.
Ha szellő jött, ugatott,
ha szélcsend volt,
azért ugatott.

Az ő neve Rini volt.
Az ember már
teljesen ki volt!
Mikor Rini ugatott,
a szomszéd is
fejéhez kapott!

Egy napon
nagyot változott,
mert lányom
egy kiscicát hozott.
Az udvaron álltak
szembe,
Rini a cicát leste.

És akkor,
megváltozott!
Rini most
nem ugatott.
A macska állt
vele szemben
és fázott
a nagy hidegben.

Reszketve
nyávogott nagyot.
Nem látod,
mindjárt megfagyok!?
Mérnek most
mínusz húsz fokot!
S a macska
reszketett nagyon.

Ekkor a német juhász
lefeküdt a földre,
a kiscicát mancsával
húzta az ölébe.
Magához húzta
teste melegébe,
úgy aludt a macska
a kutya ölében.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szell(szerző)2012. október 23. 13:04

Kedves Tamás! köszönöm az őszinte szavakat. Igyekszem javítani az írásaimat, a jó tanácsért soha nem sértődök meg!

üdvözlettel Mery Goo

tamaskonrad2012. október 16. 08:26

A történet remek, és a sorokban szerethető módon ábrázoltad az életképeket, ami mindenképpen elismerésre méltó.
Ami kissé a vers élvezhetőségének a rovására írható, számos szó ismétlés van benne, ami önmagában nem lenne gond, ám ez esetben helyenként céltalannak tűnik.
A legerősebbnek az utolsó előtti versszakot érzem, ott a rímek is és a ritmus is rendben van. Én a helyedben ezen a vonalon indulnék tovább.
Amit a fentiekben leírtam az az én privát véleményem, és hidd el, egy pillanatra sem bántó , mint inkább segítő szándékkal reményében írtam. Még egyszer megerősítem, a versed hangulata és gondolatvilága szerethető, tehát arra biztatlak, írd ki továbbra is magadból az érzéseidet rímes formában.

kterezia2012. október 9. 21:00

Cuki kis történet, szinte látom.

amalina2012. október 9. 20:56

Kedves vers. Én is szeretek kutyát, cicát. Puszit az orrukra!:
Sch. Éva

embererika2012. október 8. 20:18

Öröm volt olvasni soraidat.Gratulálok!

Dram2012. október 7. 20:30

Kedves történet. Gratulálok, András.

szell(szerző)2012. október 6. 22:20

Köszönöm a dícséreteket, baráti öleléssel! Mery Goo

krysztin2012. október 5. 20:52

!!!Gratulálok nagyon szép és kedves vers!!!

szell(szerző)2012. október 5. 18:07

Ez valóban megtörtént a mi kutyánk és egy talált kiscica közt.
sajnáltam a cicát, de nem mertem bevinni a lakásba, mert valami baja volt, látszott rajta. Mikor néztem őket, a kutya vádlóan nézett a szemembe, komolyan mondom, elszégyelltem magamat, mintha azt mondta volna :én segítek neki, te nem.

jocker2012. október 5. 16:33

HÚ! Hát... ez nem semmi.
20 évig cicánk volt, már vagy 20 éve kutyánk van, így nagyon átéeltem!
Remekmű, nagyon nagy öröm volt olvasni...
jocker/Kiber/Feri

szalokisanyi12012. október 5. 16:11

Számomra meghökkentő, de valóban vannak cicák, kutyák, szoros barátságban. Remek vers. Gratulálok!
Üdvözletem küldöm. Őszinte tisztelettel: Sanyi

19542012. október 5. 15:52

Igen, az állat megérzi a másik elesettségét, védtelenségét. Megható történet!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom