Hűség
Amikor húsom húsodba mar,
amikor teljesen eggyé válunk,
amikor világaink összeborulnak,
s létrejön közös új világunk:
Ó igen, ez az a pillanat,
ez az, amikor könyörögve kérlek,
add oda nekem teljesen magad,
kísérjen tovább utamon hűséged!
Mert ha biztos lehetek benned,
ó, bennem Te egészen biztos lehetsz,
hisz Neked szeretném adni a lelkem,
s cserébe add nekem lelkedet!
Ne félj elveszíteni önmagad,
ne félj attól, hogy rabszolga leszel,
meglátod majd, hogy minden pillanatban,
egységben velem többé leszel.
Nem rabság az, ha önként velem jársz,
csak biztonság Neked, s nekem.
S akkor nincs mitől félned;
a kezedet el nem engedem.
Ó, én soha el nem hagynálak!
Veled szállnék fel az egekbe!
A poklokat is megjárnám véled,
ha annyit mondanál: szeretlek Téged!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!