Szerző
Vers

A verset eddig 453 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. szeptember 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Pereszteginé Krisztina

Emlékezem

Sárguló lomb hull a néma temetőre, köd szitál.
Árván állok, és hallgatom milyen csendes és kihalt az őszi táj.

Pihennek a lelkek a rögös hant alatt.
Csendben állok a sírok között, és a sírás fojtogat.

Fehér, sárga krizantémok borítják a kedves sírokat.
Gyertyafények táncolnak, és némán nézik bánatos arcomat.

Megsárgult emlékeim között keresem a kedves arcokat.
Kik szeretteim voltak, most itt pihennek a hideg hant alatt.

Halkan susog az őszi szél a néma táj felett.
Ő is sír velem, nyomomban jár, és csendben hullanak a falevelek.

Emlékezni, csak ennyi maradt már nekem.
Hull a könnyem, sír a szél is, és hullanak a sárga falevelek.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


adamne2012. szeptember 16. 16:42

Nagyon szép emlékezés,szépen megírtad.Gratulálok.Üdv.Manyi

embererika2012. szeptember 15. 13:34

Szép soraidhoz szívból gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom