Szerző
Vers

A verset eddig 1037 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. szeptember 14.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Darányi Ildikó

Az idő fogságában

Elgyötört elmém
szemhéjam mögé vetíti arcodat.
Agyamban sikoltanak
a ki nem mondott szavak.

Miért nem vagy itt,
hogy szádba visszhangozhassam
magányos bánatom?
A telihold sápadt fényében
miért nem ölelhet át karom?

Milyen erő az, mely tőled távol tartva
meghatározza sorsunk lapjait?
Milyen hatalom, mely tőlem
oly durván elszakít?

Fejemet lehajtom.
Már nem ellenkezem.
Az idő, mely béklyóba fogja két kezem.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


dildi(szerző)2013. december 15. 08:23

Nagyon köszönöm az együttérzést, és a kedves hozzászólásaitokat is!

laszloklara2013. december 5. 19:50

Fájdalmas, szép versed át tudom érezni, nagyon tetszik.

valosag2012. szeptember 21. 19:28

Jó ,ha kiírod magadból ami fáj. Szép ám szomorú gondolatok.
Borúra - derű szálljon Rád ! Szeretettel : Szilvia

adamne2012. szeptember 14. 15:27

Szomorúság és fájdalom árad soraidból.Gratulálok.Üdv.Manyi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom