Szerző

Kustra Ferenc

Népszerűség: 1343 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1894 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. augusztus 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (28)

Kustra Ferenc

Lenn a szőke Tiszán... 4. (A búcsúzás)

A Tisza, óh, édes, szőke Tisza...
Ismét ott voltunk látogatóban.
Jó érzés volt tíz napot nyaralni, mindent érezni,
Csendet hallgatva, pihenést, környezetet élvezni.

Huszonhetedikén érkeztünk, zuhé fogadott,
Behúzódtunk a házba, s lelkünk nem dohogott.
Estére már szépen sütött a nap, gyönyörű volt,
Fülünk ciripelős, vonós hangversenyt hallgatott.

A Tisza, megnéztük és köszöni, jól van,
Alacsony a víz, kishajó majdnem dokkban.
A vékony kötél, amivel kikötötték, elszakadt,
Először nekiálltam, kikötöttem, megmaradt.

Huszonnyolcadikán derűs napra keltünk,
Csend és madárcsicsergés, mire ébredtünk.
Aztán ily` szépen telt az idő végig.
Lelkünk örömtől szárnyalt... fel az égig.

Megint itt vagyok a parton, ez maga a varázs,
Kiültem a stégre, elernyedtem... csak szusszanás.
Élvezkedek a Tisza vízillatú pompás zamatán,
És a környezet rejtélyes, ősi zöld létén, mámorán.

Folyó zölden opálos, fölül kis hullámok tovahaladnak,
Molnárka is futkos a víz felszínén, halak ki-kicsobbannak.
Fürdik a vízben a nap, ragyogása a szemünkbe verődik,
Libabőrösen nézem, víz tetején... fénysugár szétkenődik.

Olyan ez, mint egy régi világtól jövő üzenet?
Belül vegyes érzések kavarognak, mily` őrület...
Vajh` milyen emlékeket sodor erre le, a folyó?
Titkát haboknak, megfejteni akarja, szemgolyó.

Talán az ősi bölcsességek halotti tort ülnek?
Akik itt részt vesznek, meséjüktől megrészegülnek?
Ott vagyunk, de nem vagyunk közhelyek fogságában élők,
A végső, örök emlék pillantás varázsától félők.

Folyó környéke, mint mesevár, őrzi álmunk,
Csodálkozunk, a légben... szinte meg-megállunk,
Olyan szép, talán titokzatos gyönyörűség,
Múltból jön vize, az maga a nagyszerűség.

Végig, reggelenként süket csöndre ébredtünk,
De madarak daloltak, ébresztgettek bennünk.
Este meg a fák közé beomlott alkonyon,
Békák mentek aludni, a vízbe csobbanón.

Minden nap, talán tán` lopakodva lett este,
A tájat feketén, magával beterítette.
A hold fénye, mint egy ezüsttakaró mindent, jól befedett,
És a folyó felett ezüstös, láthatatlan csönd lebegett.

Folyóvízben, csendesen kiugró halak csobbantak,
Lassú szélben fák, alig mozdulva, borzongva zsongtak.
Szeretjük, ahogy ez az ódon táj nekünk muzsikál,
Beavat az ősi, hűlt emlékekbe... múltba citál.

Örökre megfogott, végleg rabul ejtett e békés táj!
Majd, ha az alkonyon sebzett sugarakat elénk citál
Közeledő este, nyugtával dicsérjük a napot,
Konstatáljuk, hogy a lelkecskénk megint sokat kapott.

Égetve tombolt a nyár, a bőrünket is égette,
Égetett, tombolt a nyár, füvet mindet kiégette.
Mikor kis szél volt, vízillatos fák lombja duruzsolt,
És e kis szél a víz felszínén hullámokat fodrozott.

Esténként álmos folyón csendben ringatózott kishajó,
Csend volt, a víz sem csobbant, érzem, létezem, ez a való.
Itt érzem igazán, hogy létezem, s nem szab határt, csak a képzeletem,
Van miről emlékezni, csillog, mint a gyöngyház... vagy ezt csak elképzelem?

Amikor este véres az ég alja, fénycsatának vége,
Sötétség kúszva, birkózva araszol fel a magas égre.
Elszunnyadt felhők lassan ringnak a sötétülő kékben.
Várnak a reggelre, bíznak a szép új nap ítéletében.

Másodikán éjjel kettőkor kimentem a házból,
És jól tettem, mert így nem maradtam ki a csodából.
Felhőtlen égben, telihold csoszogott előre, akkor éjjel
Ezüst fénye a nyárfasor lombjai közt nyomakodott, kéjjel.

A Hold babonázó, metszett, ezüstcsillám tekintete
Fixírozva beborít, mutatja, szilárd a jelleme.
Tátott szájjal, némán nézzük a sötét, vezérlő fonalát,
Telihold óv, vigyáz ránk, mi csodáljuk éjszaka világát.

Vagy rosszul láttam? Olyan, mint a halál éje?
Nekünk villódzik az ezüst éltető fénye?
Vad ábrájú árnyakat látok a kiaszott füvön?
Ezüst sugarakat látok sötétség füve tükrön?

Lám földöntúli szépség... mintha ezeregy éjszakai mese lenne,
Fogtam a gépet és mindent lefényképeztem, mielőtt elmenne.
Árnyékok mesés csipketakarót varázsoltak a szikkadt fűből.
Álmélkodtam, hogy mily` gyönyörű szépség lett a holdfény tábortűzből.

Szeretett régi idők szép világa, visszaköszön e mesés tájba,
Olyan gyönyörű, hogy ennek talán a világon sehol sincsen mása.
Minden visszaköszön most e tájba, ez senkit nem sértett,
Békesség és nyugalom, kitölt mindent, kitölti létet.

Lelkünk itt szép lassan megtisztult, testünk újra erőt nyert,
De már nem épül, gyarapszik a lélek és test, csak zártkert.
Fázok a gyenge szélben, mi nem is fúj, én csak úgy érzem,
Búcsú háztól, hajótól, Tiszától... emlék marad nékem.

Búsan ülök a stégen, magamba roskadtam, Tiszám most nem árad,
Töretlen a csend, valahol vannak halak, belém a nyugalom árad.
Ha nem is sokat, de ennyi nagyon szépet kaptam itt,
Ha nem sokat, mesés élményeket kaptam, mi meghitt.

Múltunk már csak köd: zöldes vízszínből szőtt fátyol,
Tanya, Tisza, fényed örökre bennünk lángol.
Ha majd otthon látjuk, éjszaka kibontja szárnyait,
Akkor emlékezünk, s morzsoljuk emlékek könnyeit...

Még utoljára itt tíz napot nyaraltunk,
Ez a mesebeli tanya volt, hol laktunk.
Kapitány nem volt itt, hajó szomorúan állt kikötve,
Tisza csak folyt, lassan hömpölyögve... talán örökre.

Kishajóval micsoda vízparádékon voltunk,
A csend, a fák, a víz... mi pihenésben tobzódtunk.
Immár sutba lett vágva ez a szép élet,
Heródes leütötte fejét... mi élet.

Mi elmúló, annak biz` többnyire... örökre vége,
Tiszám... nevedet hiába suttogjuk egyvégtében,
Majd messziről figyelünk, légy továbbra is jó folyó,
Vigyázz a házra, kishajóra, emlékekre, mi jó!

Utolsó nap, csak ülök... egészen magamba roskadva,
Nézem a vizet, hajót, tájat nagyon elszomorodva,
Hallom a madárcsivitelést, nézem a hömpölygő vizet,
Ennyit kaptam belőle, a nap süt bőszen, bőrömön éget...

Ez volt a boldogság "szigete", elfojtott szerelemről mesélt,
De a végén, már jobb híján, jól elrontott... árvaságról regélt.
Marad emlék a "sziget" csodája, vágyak között vergődünk,
De a sorsunk ez lett, ide többet... szeretnénk, de nem jövünk.

Szinte álmokból épült... s így a vár könnyen összeomlott,
Állna még ma is, de sajna`... minden, ilyképpen elromlott.
Nyaralás, pihenés, hétvége, hajókázás, nyárs és sütögetés,
Síró lélek is tudja, nem lesz már és nincsen más, marad emlékezés.

A tanya és a vízpart csöndes, mint régi kolostor,
Lábujjhegyen jártunk, ezt kívánja hely, tán` monostor?
Világ olyan zajos hívságai ide nem értek el,
Beszéltük róla: ez imaként hatott, felért mindennel.

Még a szépnek és a jónak is van bíbor alkonya,
Bármilyen nagy a boldogság, eljő végső éjszaka.
Itt most nem lesz holnap reggel vidám ébredés,
Előbb-utóbb mindent beborít a feledés...

Szép minden, de eljött a búcsú ideje,
Embernek bármily` jó, de eljött a vége.
Vérző lélekkel, könnyes szemmel készülünk... torra,
Még sincs kedvünk megülni, nem vagyunk megorrolva.

Elválnak Lacika, a tanya, és a Tisza... útjaik?
Elválnak Lacika, a tanya, és a Tisza... útjaink.
Így hozta a kegyetlen élet,
Így a szép jövő semmivé lett.

Búcsúzunk a hajótól, megsimogattam és vigasztaltam,
Hátha jó gazdához kerül, ki szereti, mint jómagam.
Búcsúzunk a tanyától is, mindent lefilmeztem,
Hátha majd jó gazdája lesz... én biz` megígértem.

Kettőezer-tizenkettő augusztus ötödikén a tanyát otthagytuk,
A Tisza-parton szívünket, hálás szeretetünket is neki otthagytuk.
Szomorúan, letaglózva, vissza-visszanézve, lassan távolodtunk
A természet eme kolostorából... emlékeinket ott nem hagytuk.

Ezer búcsúkönnyet követel ez a pillanat,
Hallani vélem, hogy a Tisza hullámtort hallat.
Csipkés zsebkendőnk nincs, de azért is lobogtatja a szél,
Tisza partja utánunk szól, ősi kalandokról mesél.

Kocsinkkal lassan gurulva szeretet porfelhőt hagytunk.
Életünk egy része véget ért, ez már biz`... csak a múltunk.
E szép múlt világon majd elmélkedünk...
E szép, elmúlt világra majd emlékezzünk!

Még egyszer visszanéztem, ahogy haladtunk...
Már nincsen tovább... véget ért a szép álmunk.

Vecsés, 2012. augusztus 6.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


jocker(szerző)2015. július 19. 11:08

@Artur29:
Kedves István! köszönöm, hogy idetaláltál és örülök, hogy ilyen jó élvezetben volt részed.
Köszönöm a szíves gratulációdat.

Artur292015. július 19. 10:28

Kedves Feri! Örülök, hogy rátaláltam csodás versedre. Nagy élvezettel olvastam végig, hosszan leírt tájleíró költeményedet.
Szeretettel, szívet hagyva gratulálok! István /Papi/

jocker(szerző)2015. július 3. 13:29

@pintyipontyi:
Ilon kedves, köszönöm a látogatásodat és a kimerítő véleményedet. A tanya vízparton volt és olyan csodás helyen, hogy nyaranta végig ott kellene élni...
Örülök, hogy gyönyörködtél.
Javasolom szeretettel, hogy az azonos címmel írt első három ciklust is olvasd el, mert akkor kerek az egész és akkor tudsz majd, igazán gyönyörködni.

pintyipontyi2015. július 2. 21:33

Kedves Feri! Ráleltem erre a csodás versedre.Mint odalátogató,élvezted a folyó szépségét,a tájat.Jó hosszan írtál mindenről,ez is azt bizonyítja,hogy nagy hatással volt Rád.Tíz nap egy ilyen helyen kevés.Nem csodálom,hogy szomorúan váltál meg tőle. Örülök,hogy gyönyörködhettem a versedben.Ilon

jocker(szerző)2013. július 21. 21:45

Ibolya kedves, szó szerint meghatottál!
4 sorban megírtad az egésznek a konklúzióját! Pazar, kiváló, egyszerűen nagyszerű! 5*** (3 csillagot még nem adtam senkinek eddig)
Nagyon szépen köszönöm az együttérzésedet, hogy ennyire átélted, eme csodának az elmúlását.
JAVASLATOM!
Eme négy soros remekművedet, kérlek tedd föl és azt írd alá: jocker, Lenn a szőke Tiszán... 4. (A búcsúzás) c. verséhez írtam hozzászólásként!
Azt gondolom, hogy nagy sikered lenne!!!
Nagy örömöm, hogy az olvasóm vagy, poéta szeretettel köszönöm és várlak máskor is.

IK2013. július 21. 08:21

2Szinte álmokból épült... s így a vár könnyen összeomlott,
Állna még ma is, de sajna`... minden, ilyképpen elromlott.
Nyaralás, pihenés, hétvége, hajókázás, nyárs és sütögetés,
Síró lélek is tudja, nem lesz már és nincsen más, marad emlékezés.''

A búcsúzás mindig szomorú, fájdalmas ( ''Reményik S.: Mi mindig búcsúzunk..'' ), de a jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében!
Szeretettel: Ibolya

jocker(szerző)2012. november 11. 09:21

Ili kedves, örülök, hogy voltál itt is és örülök, hogy tetszett!

jocker(szerző)2012. november 11. 09:19

Molly kedves, nagyon örömöm, hogy visszaigazoltad, a Tisza bizony ilyen!
Köszönöm, hogy itt is olvastál.

bakonyiili2012. november 10. 21:19

'' Búcsúzni csak nagyon szépen szabad!''
Ez aztán szép, gyönyörű, fájó búcsú volt! Amilyen öröm a megérkezés, olyan fájdalmas az elválás! Megkönnyeztem!

Nagyon! Nagyon! Üdv: Ili

Molly_Rahlens2012. november 10. 20:41

én is ''tiszai'' vagyok, így ki merem jelenteni, hogy a vers igazán tükrözi a folyó menti nyári, családias, önfeledt hangulatot :)

jocker(szerző)2012. szeptember 9. 20:40

Anna kedves tőled, hogy meglátogattál

Amis2012. szeptember 9. 17:44

A Tisza!A szerelmem!A partján nőttem fel, most is csak és kifejezetten a Tisza parton töltjük a nyár nagy részét.nem tudok elszakadni tőle.Köszönet a versért.Több versemet ihlette.A vihar előtt,Szonáta.Merre jártál?

jocker(szerző)2012. szeptember 8. 23:42

Niki kedves, köszönöm, hogy itt voltál s, hogy gratuláltál is.

kitsiniki2012. szeptember 8. 19:47

Nagyon szép! Gratulálok, szép élményekkel gazdagodhatott ám! Szép!

jocker(szerző)2012. augusztus 29. 12:17

Robi kérlek! köszönöm a méltatásodat és, hogy olvastál.

Rob3rt782012. augusztus 28. 23:20

Gyönyörű vers. Köszönöm, hogy megosztottad.

jocker(szerző)2012. augusztus 26. 15:10

Gyuri kérlek, elfogódottan, hálás szívvel köszönöm a hozzászólásodat.

bigyurka2012. augusztus 26. 13:08

Meg könnyeztem,ragyogó költeményed.
A mi családunk is át élte már ezt.

Szeretettel:Biró György


bigyurka2012. augusztus 26. 13:07

Meg könnyeztem,ragyogó költeményed.
A mi családunk is át élte már ezt.

Szeretettel:Biró György


jocker(szerző)2012. augusztus 26. 08:52

Steel kérlek! A hozzászólásod olvasása után libabőrös lettem, annyira jól sikerült. Szinte átéltem, amit Te... (is!).
Nekem öröm, ha sikerült Neked örömet szereznem!

Steel2012. augusztus 25. 20:31

Szép emlékeket idéztél fel bennem is. Mint olvasó, köszönöm, hogy ezeket a pillanatokat megosztottad velem, amelyek a sajátjaid, kincseid!

''Este meg a fák közé beomlott alkonyon,
Békák mentek aludni, a vízbe csobbanón.

Minden nap, talán tán` lopakodva lett este,
A tájat feketén, magával beterítette.
A hold fénye, mint egy ezüsttakaró mindent, jól befedett,
És a folyó felett ezüstös, láthatatlan csönd lebegett.''

Gyönyörű pillanatokat láthattam versednek köszönhetően.

jocker(szerző)2012. augusztus 23. 08:07

Pista kérlek! Köszönöm a lélekemelő hozzáaszólásodat és a gratulációdat.
Én is gratulálok neked a verses hozzászólásért.

emberpista2012. augusztus 22. 21:57

Kedves Feri!
Sikerült verseddel a fiatalságom emlékeit visszahoznod ugyanis a Tisza mellett nőttem fel.Sajnálom hogy vége, pedig szívesen elmentem volna oda Én is egyszer, csak úgy emlékezni.Gratulálok.
A Tisza parton üldögélve,
csak hallgatni szabad,
csendben nézegetni,
a tovatűnő hullámokat.

jocker(szerző)2012. augusztus 22. 18:56

Pali! Nagy örömet szereztél, hogy ''kedves'' folyónknat'' tituláltad a Tiszát.
Ezek szerint nem csak én kedvelem. Köszönöm, hoigy olvastál és a gratulációt is.

nagypal2012. augusztus 22. 17:32

Új éjszakák jönnek, s a szép emlékek visszatérnek!
Nagyon szépen sikerült megfogalmaznod a kedvelt folyónk minden apró mozzanatát!
Gratulálok Pali

jocker(szerző)2012. augusztus 22. 16:59

Zsuzsa kedves, nagy öröm számomra, hogy itt voltál. Méltatásodat külön köszönöm.

10082012. augusztus 22. 11:35

Szemléletes, gazdag, élménydús, monumentális

Gratulálok!
Zsuzsa

jocker(szerző)2012. augusztus 20. 12:05

Jutka kérlek, fenemonánis a hozzászólásod, nagyon szépen köszönöm. Nagy örömömre szolgált, hogy olvasol.

tjutka502012. augusztus 20. 11:38

Ha a szőke Tisza megszólalna,
Neked köszönetet mondana.
Otthagytad a szívedet,
megírtad szép versedet,
mert szereted a természetet,
írjál mindig szép verseket.
Poet társad gratulál
s szőke Tisza bármerre jársz,
hűs habjával visszavár.

jocker(szerző)2012. augusztus 20. 11:16

Reskete kérlek, egészen meghatódtam a gyönyörű hozzászólásodtól. Köszöm szépen és a jelentős méltatásodat is!

Reskete2012. augusztus 20. 10:24

Kedves Feri! Csodálattal olvastam remekműved..Hatalmas, gyönyörű szív, óriási és szenvedélyes természet szeretet, /ezen belül a TISZA imádata/ugyanakkor színes, pergő és szépséges az írásod..Köszönöm ezt az élményt! Felejthetetlen az írásod!!

jocker(szerző)2012. augusztus 19. 19:30

Viktor kérlek, köszönöm a hozzászólásodat és az elismerő szavaidat is.

vasrezes2012. augusztus 19. 19:13

Elámulok, ekkora bőség egy poétától? Nem hiszek a szememnek, pedig igaz, és csak olvasom a sorokat, úgy érzem közben, hogy ehhez képest én úgy érzem, mintha - szinte semmit sem írtam volna eddig, Gratulálok.

jocker(szerző)2012. augusztus 19. 18:46

Nándi kérlek! Nagyszerű hozzászólásodat köszönöm, az elismerésssel együtt.
Én köszönöm neked, hogy Tiszát is méltattad. Igen Ő magyar folyó, a mi folyónk.

MOLNAR.NANDOR2012. augusztus 19. 18:32

Kedves Feri! Eddig nem emlékszem, hogy olvastalak volna, de hát én még csak alig léptem be ebbe a ''Rendszerbe.'' A mostani hosszú, de nem igénytelen versed megismerése után minden valószínűség szerint figyelni fogom a produkcióidat. Sok mindent elárultál a nyárról, a Te nyaradról, amelyhez hasonlókat még biztosan máskor is megélsz. Ezt kívánom is a jövőre nézve, és persze köszönöm a nekem üzent elismerésedet.
A Tisza biztosan örül annak, hogy így megemlékeztél Róla: Gondoljuk hát azt, hogy még mindig Ő az igazi magyar folyó, amely magyar földön eredt és magyar földön ment át a végtelenbe. Szeretettel üdvözöllek: Nándi.

jocker(szerző)2012. augusztus 19. 16:45

Kata kedves, köszönöm szépen, hogy olvastál. Tényleg álomszép volt...

mystynekatika2012. augusztus 19. 14:57

A lényeg, álomszép volt és marad az emléke is annak!

jocker(szerző)2012. augusztus 17. 22:00

Gyöngyi, köszönöm a gratulációdat

jocker(szerző)2012. augusztus 17. 21:59

Sarolta kedves, köszönöm az elismerésedet.

gyongyver672012. augusztus 17. 21:19

Nagyon szép gratulálok neked,csodásan megírtad!

dvihallyne452012. augusztus 17. 19:29

Kedves Feri! A búcsú mindig fájdalmas !Csodálatosan írtad meg, szinte veled együtt éltem át a szeretett tájtól való elválás fájdalmát.Szeretettel gratulálok:Sarolta

jocker(szerző)2012. augusztus 17. 09:23

Myra kedves, nagyon köszönöm, hogy itt voltál és bezsebeltem a gratulációdat.

Törölt tag2012. augusztus 17. 09:10

Törölt hozzászólás.

jocker(szerző)2012. augusztus 17. 08:48

Alyz drága! Köszönöm, hogy itt voltál és, hogy nmegosztottad velem, hogy Te is hasonló cipőben jársz.

Alyz2012. augusztus 17. 08:39

''Szinte álmokból épült... s így a vár könnyen összeomlott,
Állna még ma is, de sajna`... minden, ilyképpen elromlott.
Nyaralás, pihenés, hétvége, hajókázás, nyárs és sütögetés,
Síró lélek is tudja, nem lesz már és nincsen más, marad emlékezés.''

Mély fájdalommal és együttérzéssel olvastam a keserű búcsúverset.
Hasonlót élek át..két éve nem jártam Duna-parti házunkban, eladnánk..az álom véget ér egyszer..
Sajnálom, hogy meg kellett írnod ezt a verset, számomra nem pontosan derült ki, miért is kell megválnotok álmaitoktól ?

jocker(szerző)2012. augusztus 16. 22:46

Törpilla kedves! Lenyűgőztél a hozzászólásoddal, köszönöm szépen a jókivánságoddal együtt.

Torpilla31812012. augusztus 16. 22:41

Kedves Feri. Végigolvastam, az összeset. Ezt hozza ki:
Repítettél, rajzoltál, szerettél, és most búcsúztál...
Köszönöm, és emlékeket kívánok, hogy éljenek még sokáig!
Szeretettel!

jocker(szerző)2012. augusztus 16. 21:51

Éva: köszike hogy ittt jártál

Acsnagyeva2012. augusztus 16. 21:37

Szép.

jocker(szerző)2012. augusztus 16. 21:36

Kedves lajos! Köszönöm a gratulációdat.

jocker(szerző)2012. augusztus 16. 21:35

Orsi kedves! Igen igaz az okfejtésed. Az én verrsem esetében azonban ez arról szól, hogy oda többet nem mehetünk, mert nem lehet.
Köszike, hogy ilyen mélyrehatóan foglalkozátál a kérdéssel.

jocker(szerző)2012. augusztus 16. 21:33

Andi Drága! Meleg szeretettel köszönöm a hozzászólásodat és az együttérzésedet.

meszaroslajos602012. augusztus 16. 21:20

Gratulálok nagyszerű és szép búcsúzás.üdv:Lajos

karma2012. augusztus 16. 21:19

Bocsi!Kimaradt a megállapítás, először azon gondolkoztam, hogy miért lenne ez egy búcsú a Tiszától, hiszen ma már minden meg van arra, hogy az ember csak úgy fogja magát, és elmenjen a Tiszára,de hogy így jobban belegondolok, a szezon a végét járja, és hiába, minden változásban van, jövőre ki tudja mit gondol az ember, mondva, hogy ő mindent megtehet, és akkor vajon ugyanazt a tájat látjuk még valaha...nem hiszem.

TiszaAndi2012. augusztus 16. 21:01

Drága Feri, én nem is nagyon találok szavakat, majd megszakad az én szívem is ennyi szépségtől és a búcsútól. Ölellek: Andi

jocker(szerző)2012. augusztus 16. 13:59

Gabi kérlek, olyan szépen szóltál hozzá a versemhez, hogy könny szökött a szemembe (meg az emlékezéstől...)
Köszönöm a kedves szavaidat, a méltatást és a gratulációt.

jocker(szerző)2012. augusztus 16. 13:58

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Gabibandi12012. augusztus 16. 13:43

Kedves Feri! Az elválás mindig fájdalmas, viszont árnyalt, szebbnél-szebb képekkel illusztráltad a felejthetetlen nyaralást.

Éltessenek az emlékeid, ... s akkor folytatódnak a szép álmok.

Gratulálok a gyönyőrűen megírt versedhez:Gabi:):)

jocker(szerző)2012. augusztus 16. 11:07

Kedves András! köszönöm, hogy olvastál és külön köszönöm a szép szavaidat és a gratulációdat.

Dram2012. augusztus 16. 09:26

Kedves Ferenc! Meghatóan szép szavakkal búcsúzol életed szép, emlékezetes, sok örömet és vidám boldogságot adó részétől. Gratulálok tisztelettel, András.

jocker(szerző)2012. augusztus 16. 07:51

bmarcus köszönöm, hogy olvastál és a véleményedet is.

jocker(szerző)2012. augusztus 16. 07:50

Irén kedves, nagyon köszönöm a meghatóan szép hozzászólásodat, véleményedet és bíztatásodat.

jocker(szerző)2012. augusztus 16. 07:48

Ildikó kérlek, nagyon köszönöm a véleményedet.

jocker(szerző)2012. augusztus 16. 07:47

Marcsika, köszönöm a hozzászólást és az elismerést.

jocker(szerző)2012. augusztus 16. 07:46

Marianna, köszönöm a gratulációdat.

jocker(szerző)2012. augusztus 16. 07:46

Piroska kedves, köszönöm, hogy itt jártál és a méltatásodat is.

gelli002012. augusztus 16. 06:29

Gyönyörű csak ennyit tudok mondani

bmarcus2012. augusztus 16. 03:19

Egyszerűen gyönyörű... Én mindvégig magam előtt láttam, szinte átéltem a verset. Nem tudom szavakba foglalni, mennyire megérintett... Mintha részese lettem volna. Gratulálok hozzá!!! :)

irenfi2012. augusztus 15. 21:34

Kedves Feri!
:(
Szomorú, hogy meg kellett tőle válnotok:(
Tiszai utad mind a 4 részét elolvastam,de most nem erre számítottam, hogy ilyen szomorú vége lesz:(
'' A világ olyan zajos hívságai ide nem értek el,
beszéltünk róla: ez imaként hatott, felért mindennel''
Könnyeidet töröld le arcodról és légy boldog, hogy Te, élhettél ebben a szép, valós álmodban. :)

Őszinte együttérzéssel olvastam a búcsú versedet.
tisztelettel Irén








animka2012. augusztus 15. 21:21

A Tisza-tó mellett élek,olyan nagyon jó volt olvasni !:)

Barienn2012. augusztus 15. 21:13

Te nagyon szeretheted a Tiszát,...gyönyörű, másképp nem is tudok ehhez hozzászólni, ez olyan, mint egy szép mese...:-)

lepko.ila2012. augusztus 15. 21:04

Nagyon jó vers, olyan részletesen leírtál mindent. Úgy éreztem, mintha ott lettem volna én is.Rég olvastam ilyen hosszú verset. Nem semmi, gratulálok! H Marcsi

baramara2012. augusztus 15. 20:53

Nagyon csodás vers! Az ilyen szép emlék mindig bennünk él! :)))
Gratulálok: Marianna

PIRITA2012. augusztus 15. 20:51

Fájdalmasan szép búcsú, egy gyönyörű tájtól, de a szép emlékek örökre megmaradnak.
Festőien szép versedhez gratulálok.
Piroska

jocker(szerző)2012. augusztus 15. 19:47

M.Laurens kérlek, nagyon kedves tőled, hogy mindig olvasol. Köszönöm a gratulációdat.

M.Laurens2012. augusztus 15. 19:23

''Folyó környéke, mint mesevár, őrzi álmunk,
Csodálkozunk, a légben... szinte meg-megállunk,''
Remek gondolatokkal teli vers. Gratulálok!

jocker(szerző)2012. augusztus 15. 19:06

Mária kérlek, köszönöm a szavaidat.

jocker(szerző)2012. augusztus 15. 19:04

Radmila kedves, köszönöm az elismerésedet.

jocker(szerző)2012. augusztus 15. 19:03

Ede kérlek! Köszike a hozzászólásodat. Örülök, hogy mindig olvasol.,

jocker(szerző)2012. augusztus 15. 19:02

Bea kedves! Köszönöm, hogy olvastál és köszike a gratulációt.

Edeke2012. augusztus 15. 18:59

Látom nyaraltál, de nem ''pihentél'' Kell az idő a vershez! Egy nyaralás pont kapóra jöhet! Kösz, hogy megmutattad a Te Tiszádat!

beam2012. augusztus 15. 18:27

Nagyon szép! Gratulálok!

jocker(szerző)2012. augusztus 15. 17:58

karma kedves. Jó volt, hoigy itt jártál, olvastáél. Még jobb volt, hogy sikerült neked is egy ''emlék élményt'' elővenni a versemmel.

jocker(szerző)2012. augusztus 15. 17:56

Anci kedves, nagyon köszönöm, hogy megint itt jártál és a meghatottál a mély együttérzéseddel. Köszönöm szépen.

Golo2012. augusztus 15. 17:56

Szeretettel gratulálok : Radmila

jocker(szerző)2012. augusztus 15. 17:55

Judit kedves, köszönöm az elismerésedet

jocker(szerző)2012. augusztus 15. 17:55

Sanyi kérlek, köszönöm az elismerő szavaidat.

noheb2012. augusztus 15. 17:54

A búcsú mindig fájdalmas és nagyon nehéz!

Gratulálok a versedhez.
Mária

jocker(szerző)2012. augusztus 15. 17:54

Orsikám kedves! Köszönöm, hogy itt jártál, gyere még és kóstolgasd...

jocker(szerző)2012. augusztus 15. 17:53

krysztin kedves, köszönöm, a méltatásodat.

jocker(szerző)2012. augusztus 15. 17:53

Tünde kedves! Örülök, hogy sikerült örömöt szereznem, köszönöm az elismerésedet.

jocker(szerző)2012. augusztus 15. 17:52

Gizi kedves! Köszönöm az elismerésedet.

karma2012. augusztus 15. 17:16

Egész végig ott voltam a Tiszán, és láttam a márnákat, a paducokat, dévéreket, balinokat, minden halat, amit valaha fogtam.Fantasztikus élmény volt ott lenni, köszönöm.

anci-ani2012. augusztus 15. 17:01

Kedves Feri!
Fájdalmas búcsúd a tanyától, hajótól és a jó öreg szőke Tiszától, nagyon meghatotta lelkem és velede együtt éreztem...
''Búcsúzunk a hajótól, megsimogattam és vigasztaltam,
Hátha jó gazdához kerül, ki szereti, mint jómagam.
Búcsúzunk a tanyától is, mindent lefilmeztem,
Hátha majd jó gazdája lesz... én biz` megígértem.

Kettőezer-tizenkettő augusztus ötödikén a tanyát otthagytuk,
A Tisza-parton szívünket, hálás szeretetünket is neki otthagytuk.
Szomorúan, letaglózva, vissza-visszanézve, lassan távolodtunk
A természet eme kolostorából... emlékeinket ott nem hagytuk.''
Gratulálok a mester-műhöz, sok szeretettel: Anci

pipiter2012. augusztus 15. 16:25

Nagyon szép a búcsúd, gratulálok!

szalokisanyi12012. augusztus 15. 15:06

Szomorúan szép. Gratulálok!

Lanor2012. augusztus 15. 14:51

Nagyon szép képeket mutatsz nekünk! :) Jövök még, mert egy olvasatra nekem tömény! Gratulálok! Orsolya

krysztin2012. augusztus 15. 14:26

Szomorú de,szép vers!

tucsok1232012. augusztus 15. 14:25

Nagyon tetszik!
*Tücsök*

giziszalay2012. augusztus 15. 14:24

Szomorú vers, gratulálok. Én is otthagytam a lelkem egy darabját, nem könnyű. Szépen megírtad.

jocker(szerző)2012. augusztus 15. 14:00

Köszönöm a hozzászólásodat és a gratulációdat

apukaferi2012. augusztus 15. 13:44

Szomorú,lehangoló,de mégis szép. gratulálok

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom