Több kell

Ross(szerző)2013. augusztus 23. 18:21

Zoltán: Osztom a véleményedet: jó. hogy nem moderálták ki. Talán oka lehet a fekete betűs szöveg alá írt, jóval szürkébb megjegyzésem...

tzoldav2013. augusztus 23. 14:09

szerencsére nem moderálták ki
nagyon tetszik, gratulálok

Ross(szerző)2012. szeptember 12. 13:29

Jolán: Akkor áll fenn a kimoderálás - vagy inkább utólagos törlés - veszélye, ha egy olvasó valamilyen oknál fogva szabálysértőnek találja, bejelenti, és érveivel a főszerkesztőt meggyőzi. Iszonyatosan reszketek a lehetőségtől! :))

Molnar-Jolan2012. szeptember 12. 12:39

Ok! Csak nehogy kimoderálják! ;-)))

Lanor2012. augusztus 19. 22:03

:) Köszönöm! és figyelek... :)

Ross(szerző)2012. augusztus 19. 21:51

Orsolya: Szívből üdvözlöm, örülök minden kedves új látogatónak. Érdekes felvetés, hogy vajon napjainkban hol az a határ, amelyen innen még amatőr, túlnan már profi valaki. Meg szerintem ezek a dolgok nem statikusak: bármikor kifuthat egy fix amatőrnek sokkal jobb szöveg, mint a bevett profi színvonal - meg persze megfordítva is. Én is örülök, hogy ez a szöveg adott alkalmat az ismerkedésünkre, mert - ami nálam ritka - magam sem tartom sikerületlennek.

Lanor2012. augusztus 19. 11:23

Kedves Ross! Nagyon jó ez a vers, kiáltvány! De ha nem ír a lelkéből, érzéseiből valaki, soha nem fog eljutni arra a szintre, hogy kiáltványt fogalmazzon meg! Hosszú idő, amíg az amatőrből valaki profi lesz. Lehet, hogy sohasem lesz az, de ha már valakit megérintett az írásaival, letett valamit az asztalra. Azért örülök, hogy ezzel a verssel kezdtem az Önnel való ismerkedést... :) Üdv! Orsolya

Ross(szerző)2012. augusztus 16. 11:04

Most kezd tudatosulni bennem, hogy szép kis önzáró szerkezetet mesterkedtem itt össze magamnak. Ha e mostani versemet követően továbbiakat is írnék, az azt jelentené, hogy éppen én válaszolok rosszul a saját magam által feltett kérdésre. Ha ugyanis jól értem, amit írtam, akkor a fűzfapoémák firkálgatása puszta időfecsérlés, az azzal töltött időt ugyanis hatékonyabban ki lehetne használni. Ezen el kell gondolkodnom.

Ross(szerző)2012. augusztus 15. 19:11

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Ross(szerző)2012. augusztus 15. 15:19

Márton: Kritikus szemmel újraolvasva azt kell hogy mondjam: igazad lehet. Szemére vethető a szövegnek, hogy a tartalma nem konkrét, hogy úgy mondjam: időtlen és (ilyen értelemben) ''helytelen''. Ha lesz alkalmam újrafogalmazni, figyelembe veszem az észrevételedet, köszönöm.

Törölt tag2012. augusztus 15. 15:13

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2012. augusztus 14. 12:43

Márton: Köszönöm, adok a véleményedre. A szokásomtól eltérően ezt a szöveget több oldalon is igyekeztem megosztani. Valóban, egy másik verzióban nem ''Nagy Vezér'', hanem bábmodell szerepel (jobban kötődik az előzményhez). Mivel a szöveg végtére önmagamhoz szó, én tudni vélem, mi hiányzik - csak az már nem a versből.

Törölt tag2012. augusztus 14. 12:13

Törölt hozzászólás.

Ross(szerző)2012. augusztus 13. 21:07

Orsolya: Üdvözöllek és köszönöm a gratulációt. Alapvetően hibátlan az eszmefuttatásod, nem is nehéz egyetérteni vele. Vannak azonban olyan vélemények is (te jó és, észlelem, hogy átvettem a különféle Nemzeti Konzultációk szóhasználatát...), hogy mindenki azt hiszi: éppen az általa választott életút felel meg a legjobban önmaga lényegének, belső értékei kibontakoztatásának. Megint mások úgy vélik, hogy ha az ember (mint faj) valóban csak megközelítené, miért is él a világon, annak aligha lenne más kimenetele, mint tömeges öngyilkosság. Hamar felismerték az önmagukat vezetésre termettnek gondoló fajtársaink, hogy minden lehető eszközzel el kell homályosítani az emberek gondolkodását: addig jó, amíg egy bizonyos pontnál mélyebbre nem hatolnak.

karma2012. augusztus 13. 20:12

Egyetértek! Az emberek mindig egy tetszőleges sorsot választanak maguknak, mindig azt élik, amit ők akarnak, de sosem azt, ami a lényegük, ami ki akar törni belőlük. Nagy emberek akarnak lenni, tele vannak álmokkal és vágyakkal, de közben elfelejtik, hogy tulajdonképpen miért is élnek ők...Manapság már nagyon kevesen tudják, hogy miért is vannak ezen a világon, nagyon kevesen tudják, mi az, hogy ember.De örülök, hogy vannak, akik rájöttek.. az ember igazi és egyetlen hivatása, hogy megfejtse önmagát, hogy rátaláljon arra és azt élje, ami ki akar törni belőle..Gratulálok!..:).

Ross(szerző)2012. augusztus 12. 09:38

Ági: Hát igen... Tettem róla, hogy a szöveghez valóban többféle értelmezést lehessen kapcsolni. A vers alatti megjegyzéssel éppen az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet arra, amit azért néhány más hozzászólóhoz hasonlatosan Te is megéreztél: bizony ezek a szavak a ma emberéhez (csak nem a professzionális művészekhez, hanem műkedvelő írogatókhoz) szólnak, de mindenek előtt önmagamhoz. Azt hiszem, egy-két valóban rám vonatkozó sornak a megfogadását erősen meg is kell fontolnom.

kreativ552012. augusztus 12. 09:26

Kedves Ross!
Milyen érdekes is , hogy ez a vers sok embernek más és más érzést jelent. Ha nem írtad volna le a versed végén a helyszínt és az időt, hát bizony mondom úgy éreztem volna, hogy a ma emberének szól, sőt egyenest nekem. Ha sajgó derekam nem figyelmeztetne már talpra ugranék, de így csak felajzott lelkem tudja mondani, hogy ''elég'' !
Köszönöm, hogy legalább a lelkem még harcra kész! Ági

Ross(szerző)2012. augusztus 11. 20:45

Kinga: Látod, milyen érdekes a magyar nyelv? Az ''egyet mondtunk'' jelentheti azt, hogy mondjuk kellett választani egy számot nulla és öt között és a választásunk az 1-es számra esett. És jelentheti azt, hogy ''ugyanazt mondtuk''. Tehát kettő lett belőle.

Kicsikinga2012. augusztus 11. 20:36

Egyet mondtunk vajon mennyi lesz belőle?

Ross(szerző)2012. augusztus 11. 18:14

Kinga: No igen. Azokat bizony szőrén-szálán elvettem. De őket is nemes célra fogom használni.

Kicsikinga2012. augusztus 11. 18:03

Ó, én a hozzászólásomra írt válaszod szavaira értettem!

Ross(szerző)2012. augusztus 11. 15:20

Kinga: Meglehet, hogy vettem Tőled kölcsön egy-két szót - ígérem viszont, hogy nemes cél érdekében használom csak fel őket.

Kicsikinga2012. augusztus 11. 15:13

Minden szavamat elvetted! Ez így nem fair!
Akkor már ketten vagyunk a fogalmat illetően!

Ross(szerző)2012. augusztus 11. 13:39

Anikó: Köszönöm a gratulációt. Meglepve észlelem, hogy valamiféle aktualitást látsz bele a szövegbe. Igazad van, a művészet alkalmas a valóság szubjektív leképezésére, ráadásul az alkotó képzeletének sem szab semmi sem határt.

Kinga: Úgy gondolod, hogy több van a versben, mint a szavak összessége? Hogy a helyszín és idő hihető is meg nem is? Fogalmam sincs, mire gondolhatsz... :)

Feri (jocker): Köszönöm, örülök, hogy tetszik.

ZSuzsanna: Köszönöm a kedves gratulációdat. Elsőnek láttad meg, hogy az egykori reneszánsz korabeli szerző talán nemcsak magukhoz a művészekhez szólt, hanem esetleg a műélvezőkhöz is... Legfeljebb valóban az ő hangjukon kell megközelíteni őket.

Elizabeth: Köszönöm a lelkes tetszésnyilvánítást. Mint korábban írtam, a szövegnek majdnem a felét gyakorlatilag készen kaptam, ha más nyelven is. A többi már egyszerű volt: lefordítás, analízis, szintézis, konklúzió, ráncba szedés (verstanilag), bepötyögés.

Mihály: Tudom, hogy ezúttal a mosoly-szimbólum csupán a tetszés jele.

Attila (1968): Köszönöm az elismerésedet. Beethovennek volt egy indokolt mentsége: ő fiziológiai alapon volt siket, nem úgy, mint a címzettek. Biztosan ismered a „három majom” ábrát; nos, a címzetteknek csak a füle és szeme van befogva, ezért háromszoros energiával harsognak az összes (média-) szájukon.

István (Berbori): Örülök, ha úgy látod, hogy van valami lényeges a szövegben. A reneszánsz valóban rég véget ért, a „reneszánsz ember” fogalma is kiüresedett. De azt hiszem, az ilyesmi ciklikusan újra meg újra visszatér. Remélem.

Attila (hun): Volt egy kis tartózkodás bennem, ezt a szöveget beküldve. Attól tartottam, hogy esetleg egy műkedvelő versírogató is magára veheti és felszólításként értelmezheti a tartalmát. Azt hiszem, ez kinek-kinek a magánügye. Ha indulóként szeretnéd használni a szöveget, tedd meg nyugodtan. Remélem, hogy a hasznodra lesz. De akkor kíváncsi lennék a megzenésített verzióra.

Marianna: Úgy legyen.

Andrea: Köszönöm a gratulációt. Ha a süket fülek mégsem nyílnának ki, Ady arra is talált megoldást (Góg és Magóg). Ha jól emlékszem, egyféle nehézfém-kohászati és fülbetegség-terápiai hibridet javasolt: „Fülembe forró ólmot öntsetek!”

Radmila: Köszönöm a kedves gratulációt. Ahogy írtam, a nekem is tetsző felépítés egy jóval korábbi alkotónak köszönhető. Mint korábban érintőlegesen már mások is megtették, Te is valamiféle napi aktualitást érzel ki a ballada-féleségből. Erélyességet, elszántságot, szenvedélyt látsz benne, amit – ezt nem tagadhatom – valóban már én tetem hozzá, de szándékom szerint (?) továbbra is az újkor kezdetén maradva. A Petőfi-féle asszociációd nem lehet véletlen; hogy miért nem, ahhoz ide idézem egy másik felületen ugyanerre a versre kapott reagálásnak egy részletét: „... a hírneves 48-as tizenkét pontban a mérsékeltek csak trónfosztást követeltek, ezzel szemben megfogalmazódott az ''Akasszátok fel a királyokat!'' refrénsort tartalmazó Petőfi-vers.

Ross(szerző)2012. augusztus 11. 10:54

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Golo2012. augusztus 11. 10:05

Kedves Ross,

cselekedetre buzdító versed szociális jelleggel bír. A hatalom ellen emeled fel hangod
A második versszakban kérdésedre megadod a válasz, és még hozzá nagyon erélyesen
A harmadik versszak is kérdésekkel kezdődik, amely felkelésre buzdít( ha jól érem).
Az utolsó versszakban kimondod: eljött a cselekvés ideje.
Bocsáss meg, de hangvételed engem Petőfire asszociál.

Kiválóan felépített versedhez szeretettel gratulálok és elviszem: Radmila

Ross(szerző)2012. augusztus 11. 07:38

Amit most írok, még mindig nem az igazi reagálás a kedves észrevételeitekre, azt egyelőre tovább halasztom.

Elég érdekes ennek a szövegnek a története. Egy angol nyelvű oldalon, egészen mást keresve találtam egy igazi angol mintájú szonettet, amelynek a szerzője azt állította, hogy egy reneszánsz korabeli olasz nyelvű szonett átirata. Az angol szöveg tartalma nagyjából megegyezett az itt látható három hosszú versszak első négy-négy sorával, vagyis csak feltette az ''Elég vajon...'' kérdéseket, a második négy-négy sorok nélkül. Ezt követte még két sor, nagyjából olyan tartalommal, hogy ''Művész, gondold végig és válaszolj magadnak.''

Tartalmilag csak annyit tettem hozzá, hogy a kérdező nálam adott is egy-egy tanácsot az adott műfajt művelő alkotóknak, és hogy kerek legyen a ballada-szerű forma, került a végére egyféle összegező Ajánlás.

Andicsek2012. augusztus 11. 03:55

Szívből Gratulálok!
Kedvenc művészeimről
íródott remek vershez.
A süket fülek,hogy kinyílnak e? Remélem.

mezeimarianna2012. augusztus 11. 03:49

amen...

Andicsek2012. augusztus 11. 03:48

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Attila_the_hun2012. augusztus 10. 23:08

Minden írásom előtt elolvasom ezt az alkotásod. Az indulóm lesz. Aztán meglátom/látjátok, hogy hasznomra lesz-e :)

Attila_the_hun2012. augusztus 10. 23:06

Igazad van. Több kell! Eztán én is jobban odanyomom, hogy repedjen a vászon, a papír vére is látsszon :)

Berbori22012. augusztus 10. 21:57

Azt hiszem, ez a versírás lényege.
Gratulálok.
Michelangelo meg csak-csak észreveszi magát; a reneszánsznak vége.

Törölt tag2012. augusztus 10. 21:49

Törölt hozzászólás.

Mygan2012. augusztus 10. 21:25

:)

Titkozat2012. augusztus 10. 19:57

Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy hogy képes valaki ilyet írni! Nagyszerű!

szzs2012. augusztus 10. 16:39

Jöjjön hát a ''hangos művészet'', talán az összkép felrázóbb lesz, kedves Ross, hiszen mindennel szemben csak nem közömbös a ''műélvező''! Erősítse meg hang is, mi több kell! Gratulálok szeretettel: ZSuzsanna

jocker2012. augusztus 10. 16:17

JÓ!
jocker/Kiber/Feri

Ross(szerző)2012. augusztus 10. 16:00

Anikó, Kinga: Köszönöm a reagálást. Megalapozott oka és célja van annak, hogy a részletes és egyenkénti viszontválaszt egy kis időre elhalasztom- de nem mulasztom el.

Kicsikinga2012. augusztus 10. 15:11

Ebben a versben is több van!
Elhiszem a helyszínt és az időt, de elhiszem a helyszínt és az időt?!

nefelejcs2012. augusztus 10. 14:15

Hű, ez nagyon ütős! - Majdnem azt írtam aktuális.
De maradjunk a művészeteknél. Hiszen eszközeikkel mindent
kifejeznek, közvetítenek.
Remek a versed kedves Ross!
''Csak'' gratulálni tudok! Anikó