Szerző

Pauscher László

Életkor: 62 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 669 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. július 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Pauscher László

Tél vége...

Bár kint a táj még rideg s hófehér,
Szívem mégis a tavaszt érzi már.
Pedig kint kegyetlen hideg van még,
Hiszen csupa jég és fagyos a határ.

Néha egy madár felbukkan az égen,
Puha tollain átsuhan a fagyos szél.
Mégis boldogan száll a kék ég felé,
Mert érzi, lassan véget ér a tél.

Egy kóbor kutya dideregve ballag,
Szőrén megcsillan a hajnali dér.
Élelem után kutat már napok óta,
De mindig ugyanoda visszatér.

Visszatér oda, hol élete megszakadt,
Tán épp egy autóból tehette ki valaki.
Ki most öntelten melegszik otthon,
S nincs gondja arra, hogyan kell jóllakni.

Nehéz időszak ez annak, ki hontalan...
De ez a demokrácia árnyoldala!
Megmutatja a foga fehérjét az is,
Kiről azt hittük, hogy jámbor vala.

Így lesz a bárányból kegyetlen farkas,
Boldog emberből pedig hontalan.
Bár sorsát mindenki maga irányítja,
Mégis sok közöttük az ártatlan...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Annasag2020. szeptember 10. 12:24

Remek, gratulálok!

Pausoft(szerző)2013. június 23. 12:32

Köszönöm szépen!

Callypso2013. június 23. 12:24

Nagyon-nagyon igaz!
Gratulálok szép,de szomorú versedhez!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom