Pintér István

Mikor a férfi...

Mikor a férfi
fiú volt,
gyenge markában
papirost szorított,
rajta az első
szerelem bizonytalan
szavaival.
Gyerekdalt dúdolva
kereste a játékot
és a gondtalan
vigyorgást.

Mikor a férfi
fiú volt
nap, mint nap
bátran sírhatott,
s vigasztaló
női szavak
ölelték a
takaró alatt.
Egy szó volt a
megváltás s
a buzgó ima:
"anya!" - mondta
s várta meleg kakaó,
meg váltásruha.

Mikor a férfi
fiú volt
szájában szitokszó
nélkül készültek
a bókok, s
vallomások
pironkodás követte
a kézfogást, s
csók nélkül
szaladt haza.

Mikor a férfi
fiú volt
nem mondta még
komoran "vége",
nem tudta elrejteni
könnyeit ingujjába
vagy kabátzsebébe.
Halkan hüppögött
villanyoltás után,
s megesküdött
az érzéketlenségre.

Mikor a férfi
fiú volt,
nem ismerte a
szavak súlyát.
prüszkölve
vagdalkozott, s
torkát nem
kímélve hirdette
szíve igazságát.
Nem értette a
hallgatás fájdalmát,
s a csend
mindenhatóságát.