Szerző

Varga Bea

Életkor: 41 év
Népszerűség: 76 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 309 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. február 4.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Varga Bea

Árván

Lágyan fúj az őszi szél,
suhan csak a csöndben.
Tova illan
a sárga, lehulló nyárfa...
csak rezzen.
Bárányfelhők vonulnak,
mintha a szellő terelné
némán...
A napsugár is csendben
motoszkál.
Meg ne zavarja a természet lágy neszét.
A fa lombját veszti.
Lépteim közben a néma táj
ölel csak át.
Lágy ölelés melengeti szívem,
mint anya szorítja
gyermekét csendben.
Magához szorítja, és el
csak nehezen engedi.
Karjaival gyengéden fonja át.
Csak én maradtam itt árván,
egyedül fázom,
egyedül ázom,
egyedül, csak magam vagyok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


beam(szerző)2013. december 2. 05:28

Nagyon szépen köszönöm!

jocker2013. november 28. 11:29

Most értem ide!
Kiváló, remek, csuda jó! Érdekes a gondolatsorod, de nagyon egyben van és nagyon átjött. Még jó, hogy rá leltem erre a kiváló művedre!
Poéta öleléssel és szeretettel csak gratulálni tudok: jocker/Kíber/Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom