Szerző

Nagy Erzsébet

Népszerűség: 11 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 490 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. január 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Nagy Erzsébet

Nézlek...

Nézlek, előttem állsz egy fotón,
halvány mosoly néma arcodon.
A múltban élek ma is folyton,
ahol kezem fogtad a parton.

Hol a Kőrös lassan kanyargott,
s az avarban ölelt karod.
Hó fedte be e kusza álmot,
ott maradt a csend, s a titok.

Ma is úgy szeretlek, mint akkor,
s a vágy úgy éget, mint akkor.
Bőröd illatát érzem avaron,
fenn látok egy kóbor csillagot.

Előttem állsz ma is egy fotón,
csillag hunyorog rám a parton.
Karommal öleltelek akkor,
de elmentél, oly távol nyugszol.

Itt csak az őszi szél kavarog,
borzol a vágy zúgó dalától.
Folyóban édes emlék táncol,
velem voltál azon hajnalon.

Kőrös vize lassan kanyarog,
A csillag ott ül a fodrokon.
Már a múltban élek, jól tudom,
velem maradtál az álmokon.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


tucsok1232012. február 20. 13:21

Nagyon szépen megírtad az érzéseidet!
Gratulálok!
Ölel: *Tücsök*

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom