Szerző
Vitai Alex

Vitai Alex

Életkor: 24 év
Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 376 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2012. január 26.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Vitai Alex

Üres tömegbe

Már nem érzem magam egyedül,
Társaságomba pár szék vegyül.
Körülöttem embertömeg,
Csak ülök és nézem őket.

Egyik üresebb, mint a másik,
Ő, aki én, feláll és ásít.
Elfelejti, hogy kell lépni,
Török-zúzok, félek élni.

Én vagyok ismét te, aki ő,
Száraz lelkemre nem jő eső.
Halk fortyogása az éjnek,
elfordulok, miért néznek?

Ne kérj, úgysem kapsz igazságot,
Nincs életed, ha másra szánod.
Figyelek magamra, de hogy?
Nincs senkim, félmagam vagyok.

2012. január 19.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


gratch(szerző)2012. március 7. 16:52

Igyekszem ropogós, eleven verseket írni és köszönöm értékelésed. :D

helszlo2012. március 7. 16:39

Kedves Alex! Egyik versemnél tett bejegyzésed nyomán találtam ide. Megnéztem a verseidet, és ez tetszett legjobban!
(Szép verseket írj, mert mostantól figyellek, és én a szép, formás, és világos, ''vers-verseket'' szeretem!)
Üdv: Laci

gratch(szerző)2012. február 23. 20:57

Köszönöm a hozzászólásod :)

Aliceliza2012. február 23. 16:21

Szép tettszik igen ez az élet mint írod......
''Ne kérj, úgysem kapsz igazságot,

Gratulálok! Aliceliza

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom