Szerző

Diósi Klára

Életkor: 32 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 696 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. december 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Diósi Klára

Elmélkedés...

Utánam a vízözön, előttem a jövő.
Halálos tavasz ez a tavasz,
Mindent felemésztett, ami volt.
Kitörni vagy megelégedni? Ezt magam sem tudom.
Az átlag ember a kulcs? Az kell lennem?
S ha a kitörés átka a magány, akkor erre vagyok ítélve?
Ez az én szenvedésem? Ez az én poklom?
És mi van ha mégsem...
Hacsak eredménytelen küzdés lesz a vége?
Ha mégis sárba tipornak,
Mi lesz ha elvesztem önmagam, másokat keresve?
Ki segít fel? Ki lesz a támaszom?
Ki ad reményt, mikor nincs kilátás az úton?
Nincs válasz, nincs személy!
Te sem vagy, a világ sem létezik!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


bel_corma2011. december 1. 19:06

Szép vers, tetszik!

nemethd932011. december 1. 17:40

Gratulálok jó lett!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom