Szerző
Ispán István

Ispán István

Életkor: 26 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 457 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. október 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (8)

Ispán István

Altató

Rímtelen szürkeség fátylában a Csillagok,
betakarva fényük haloványan átragyog,
mintha suttognának egymásnak titkokat,
olyanokat, mit más nem, csak az ég tudhat.

A Hold is csak néha pislog, vissza-vissza bújik,
álmos tekintetével a Földön némán elnyúlik.
Szél sem süvít már, csak ásít párat,
a fákon is látszik, még ő is elfáradt.

Az ablakokban kihunynak sorra a lámpák,
ezzel vigyázza Éjszaka az emberek álmát.
Halk sóhajok töltik meg a csendet,
mindegyikkel egy új Álom ébred.

2011. szeptember 25.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Törölt tag2013. július 4. 10:20

Törölt hozzászólás.

Grienn2012. február 23. 19:01

Gyönyörű :) Tetszik!

Arici(szerző)2011. november 16. 15:51

Köszönöm :)

Attila_the_hun2011. november 8. 00:33

''olyanokat, mit más nem, csak az ég tudhat.''

Ez egy jó gondolat! :)

Arici(szerző)2011. október 9. 15:35

köszönöm :)

Lilly772011. október 8. 16:18

Gratulálok Lilly

mezeimarianna2011. október 8. 01:02

szép vers,gratulálok!!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom