Szerző
Rimanóczy Ildikó

Rimanóczy Ildikó

Életkor: 58 év
Népszerűség: 456 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2215 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. szeptember 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (54)

Rimanóczy Ildikó

magány

csak ülsz a padon...
mosolyod elrabolták az évek,
tekinteted lassan földre réved,
fekete-fehérbe szédülnek a színek szemedben
s mikor a kopott köpeny hátadon meglebben,
jajdul a remény:
talán mégis él!
s egyszer hozzád ér,
a válladhoz csak...
hisz napjaid már annyira fogynak -
bár szólítana még valaki barátomnak...
nem volt más csupán a szél -
de az legalább neked mesél,
megsimogat,
s küld színes álmokat,
mert itt minden fekete-fehér
életed akár egy zsebbe belefér,
s nem tépelődsz többé a holnapon,
nem vonz már se csók, se vagyon;
a halálra vársz...
csak ülsz a padon...

2011. szeptember - egy fotó margójára

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rildi(szerző)2018. április 12. 16:56

@kmezo: Igen, a Hold könnye kapcsán ajánlottam, ezt az érzést éreztem a te versednél is. Köszönöm, hogy itt voltál.

Törölt tag2018. április 12. 16:51

Törölt hozzászólás.

rildi(szerző)2011. december 19. 05:25

Köszönöm szépen, hogy olvastátok! Szeretettel láttalak Benneteket!

mariaduval2011. december 18. 21:37

Gyönyörű és szívbe markoló!
Gratulálok!
Maria

Filemon2011. december 18. 21:00

:(((

rildi(szerző)2011. október 21. 07:24

Drága Klára, örvendek kedves szavaidnak és látogatásaidnak is!
Szeretettel látlak mindig verseimnél! :)

Törölt tag2011. október 20. 22:14

Törölt hozzászólás.

rildi(szerző)2011. október 12. 05:53

Igen, kedves Anna, még az órái is nagyon hosszúak, de van akinek nem csupán órák...Arról a padról nehéz felállni.
Köszönöm, hogy itt voltál, szeretettel láttalak!

rozmanjenone2011. október 11. 23:04

Versed sorai nagyon szomorúak, de nincs rosszabb, mint a magány órái. Gratulálok versedhez. Anna

rildi(szerző)2011. október 11. 19:30

Köszönöm szépen, kedves Margit. Szeretettel láttalak!

pete572011. október 11. 18:56

Jaj... szomorú, de ilyen a magány. :(
Üdvözlettel> Margit

rildi(szerző)2011. október 11. 07:51

Én köszönöm, Ági drága, és látogatásodat is! Örültem Neked! :)

1952.02.092011. október 10. 19:26

Igen szépen leírtad :Köszönöm. Gratulálok Ági

rildi(szerző)2011. október 9. 08:26

Drága Marionett, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor az ember már csak a szél simogatását és meséit kapja...
Szavaidból érzem, hogy elért Hozzád a versem - köszönöm!
Szeretettel ölellek! :)

marionett2011. október 9. 07:44

Kedves Ildikó! Filmszerüen pergett le előttem irásod. . . látod legalább a természet nem hagyja,magára az embert simogat a szél, sőt még mesél is. Gyönyörű képekben , szomorú vers a magányról az elsivárosodásról . Igazi társadalkritika .Örülök, hogy az a fotó megihletett. Szívem küldöm : marionett

rildi(szerző)2011. október 9. 06:50

Anikóm, senkinek se legyen ez a sorsa, mert a test fájdalmaira találtak már mindenféle orvosságot, de erre nincs...
Köszönöm, hogy verseim nyitott lélekre találtak Benned és köszönöm simogatóan szép szavaidat! Szeretettel ölellek!

nefelejcs2011. október 8. 23:27

Istenem! Csak ezt a sorsot ne add nekem!
Ez fogalmazódott meg bennem, drága Ildikó, s ezt nemcsak magamnak, senkinek se kívánom.
Meghatóan láttattad a magányos ember sorsát.
Gratulálok szeretettel: Anikó

rildi(szerző)2011. október 7. 12:04

Igen, kedves Kata, jól látod. Köszönöm szépen látogatásod!

mystynekatika2011. október 7. 11:53

Megadás . feladás, álló szobor az ember!

rildi(szerző)2011. október 6. 08:08

Köszönöm szépen megtisztelő véleményed! Örülök, hogy így látod! :)

bel_corma2011. október 6. 08:01

Szép képeket használsz, és a versed hangulata is nagyon intenzív, gratulálok!

rildi(szerző)2011. október 5. 16:51

Igen, kedves Anna, mindent meg lehet szokni, de van amit nem érdemes...
Köszönöm szépen kedves szavaidat, szeretettel láttalak! :)

rozmanjenone2011. október 5. 00:11

A magány, nem könnyű dolog, de egy idő után, alkalmazkodik az ember. Verseinkkel nagyban elűzhetjük magányos óráinkat, én is ezt teszem özvegységemben, ha épp egyedül vagyok, azaz egyedül érzem magam. Szeretettel olvastalak.
Üdv.: Anna

rildi(szerző)2011. szeptember 26. 14:48

Gabikám, a magány azokat is megtalálja, akik nem egyedül élnek, és a társas magány talán még fájóbb - ismerem ezt is, azt is...
Nagyon örültem jöttödnek - köszönöm! Ölellek szeretettel! :)

rildi(szerző)2011. szeptember 26. 14:45

De igen, Levi, halhatatlanok vagyunk - csak nem így, ebben a formában! :)) A változás pedig mindig fájdalommal jár...:)
Köszönöm szépen jóleső méltatásod! Szeretettel láttalak!

rildi(szerző)2011. szeptember 26. 14:42

Drága Ágota, ezt az érzést mindannyian megismerjük, bár Te még elég fiatal vagy hozzá, az viszont természetes, hogy megrémít, hiszen összeegyeztethetetlen a jövőképünkkel.
Köszönöm szépen kedves szavaidat, örülök, hogy jöttél! Szeretettel ölellek! :)

Gabibandi12011. szeptember 26. 13:01

Nagyon találóak a képeid, hasonlataid. Én is egyedül élek, átérzem, bár nem vagyok magányos. Gabi

szililevi2011. szeptember 26. 11:55

Gyászos,gyönyörű szóecsetvonásokkal festett műalkotás.Akkor mégsem vagyok halhatatlan?

NagyAgota2011. szeptember 26. 10:43

Szívemből szóltál. Felidézted bennem az az érzelmi sivárságot, mi néha urrá lesz rajtam és megrémit. Köszönöm.

rildi(szerző)2011. szeptember 25. 16:49

Kedves Zoltán, tudom, fájó része életünknek, amikor valamiképpen közelítünk a padhoz...és nem egyszerű felállni róla...
Köszönöm szépen megtisztelő látogatásodat, szeretettel láttalak!

Törölt tag2011. szeptember 25. 16:43

Törölt hozzászólás.

rildi(szerző)2011. szeptember 25. 15:38

Köszönöm szépen, drága Margó! :)

manco2011. szeptember 25. 15:33

Gratulálok. Margó

rildi(szerző)2011. szeptember 25. 13:24

Köszönöm szépen méltató szavaid, kedves Alberth, örülök látogatásodnak! :)

alberth2011. szeptember 25. 07:47

Az ember társas lény, nem jó a magány senkinek. Gratulálok versedhez, melyben költő eszközökkel fejezed ki a magány érzetét!

rildi(szerző)2011. szeptember 25. 06:54

Köszi Csabi, hogy itt jártál! :)

pepo2011. szeptember 25. 06:49

hisz napjaid már annyira fogynak -
bár szólítana még valaki barátomnak...
nem volt más csupán a szél -
de az legalább neked mesél,
megsimogat,

rildi(szerző)2011. szeptember 25. 05:55

Így van drága Vali, még idejében gondolnunk kell ezekre a napokra, hogy ne maradjunk a padon...
Köszönöm kedves szavaidat, mindig szeretettel látlak! :)

19622011. szeptember 24. 22:26

Szomorú, de nagyon szépen megfestett fotó.
Napjaink ha töltődnek,nem lesz életünk fogyó.
Drága Ildikó,
Szeretettel gratulálok gyönyörű soraidhoz!

rildi(szerző)2011. szeptember 24. 18:44

Köszönöm Zsuzsa drága, nagyon jól esnek kedves szavaid, és kívánom, hogy ez a kép soha ne kerüljön ennél közelebb Hozzád!
Mindig nagyon örülök látogatásodnak, szeretettel ölellek! :)

10082011. szeptember 24. 18:39

Drága Ildikó!
Nagyon szomorú és igazán kifejező ez a fekete-fehér színre behangolt vers... Drámai ez a kép, mint egy drámai film úgy peregtek le előttem a képkockák
Nagyon szépen tudsz írni boldogságról és bánatról egyaránt
Szeretettel gratulálok!
Zsuzsa

rildi(szerző)2011. szeptember 24. 16:50

Szia Krisztám, már hiányoztál! :)
Örülök, hogy ezt a szomorú versemet is szépnek, békésnek tartod - tudod, mindennel meg lehet békülni...
Köszönöm kedves szavaidat, Téged is puszillak! :)

csiszta2011. szeptember 24. 16:36

Kedves Ildi!

Nagyon nagyon rég jártam már itt..a verseid csak egyre jobbak. Nagyon szomorú de mégis békét sugall. Szeretettel vittem: Kriszta

rildi(szerző)2011. szeptember 24. 16:29

Puszillak Erám! :)

Pera762011. szeptember 24. 15:59

''mert itt minden fekete-fehér
életed akár egy zsebbe belefér''- van ez így...

rildi(szerző)2011. szeptember 24. 09:56

Drága Zsó, én sem szeretem... :)
Örülök, hogy mégis jónak tartod - köszönöm! Pussz ! :))

Törölt tag2011. szeptember 24. 09:52

Törölt hozzászólás.

rildi(szerző)2011. szeptember 24. 06:15

Kedves Őrni, jól esnek méltató szavaid - köszönöm!
Szeretettel láttalak! :)

rildi(szerző)2011. szeptember 24. 06:12

Köszönöm szépen Ágota, örülök, hogy így látod!

Ernest2011. szeptember 24. 03:42

''...hisz napjaid már annyira fogynak -
bár szólítana még valaki barátomnak...
nem volt más csupán a szél -
de az legalább neked mesél,...''

Kedves Ildi!
Ismét gyönyörű verset látok Nálad, még ha fájdalmasan szép is a tartalma, megszerettem írásodat... (F)
Őrni

gota2011. szeptember 24. 02:05

Jó ez a ''pillanatkép''
Gratulálok.
Ágota

rildi(szerző)2011. szeptember 23. 20:47

Köszönöm drága Zsike! Azt hittem, hogy a fekete-fehérben fájóbb a magány, de most már látom, hogy ezekben a gyönyörű meleg színekben, ebben a mennyei zenében talán még égetőbb...
Köszönöm a dalt és a csodálatos szövegét is, még nagyon sokszor meg fogom hallgatni...
Szeretettel ölellek!

njzsike2011. szeptember 23. 20:31

Olvasnom kell ezt a verset még újra és újra. Már nem tudom hányadszor jöttem vissza. Úgy érzem ezt a videót el kell még hoznom Neked ide a vers alá:

Asszonyok sorsa:
életet
adni, fájni,
hervadva halni.

Halk
hárfafutam:
behunyt
szemeim mögött
lepereg múltam.

Hiányzik
nekem,
hogy én
is hiányozzak
egyvalakinek.

http://video.xfree.hu/?n=njzsike|0d60c8a 4bd9ab9426ceccc7f99cd3074

rildi(szerző)2011. szeptember 23. 20:28

Igen, kedves Judit, én is így gondolom, különben ki sem bírnánk...
Köszönöm gratulációdat, szeretettel láttalak! :)

pipiter2011. szeptember 23. 20:24

A remény hal meg utoljára... Gondolom én...
A versedhez gratulálok!

rildi(szerző)2011. szeptember 23. 18:22

Köszönöm kedves Sea, örülök, hogy így látod! :)

Törölt tag2011. szeptember 23. 18:18

Törölt hozzászólás.

rildi(szerző)2011. szeptember 23. 16:29

ZSuzsanna drága, nagyon örülök a véleményednek. Köszönöm!
Szeretettel láttalak mint mindig! :)

szzs2011. szeptember 23. 16:26

Bocsánat, már le sem tudom írni a nevem :))

szzs2011. szeptember 23. 16:26

Ez az új rildi is igen tökéletesre csiszolt, drága Ildikó! Szeretettel: ZSuszanna

rildi(szerző)2011. szeptember 23. 16:18

Kedves Lilly! Szívből köszönöm, hogy visszajöttél, ez számomra jelzésértékű. Örülök, hogy ilyen érzéseket váltott ki belőled a versem és kívánom, hogy soha ne ülj le erre a padra!
Szeretettel ölellek!

Lilly772011. szeptember 23. 16:11

Kedves Ildikó!
Ez nagyon szívbe markoló, de csodaszép!
Szomorú lettem tőle, de boldog is vagyok, hogy
olvashattam. Üdvözlettel

rildi(szerző)2011. szeptember 23. 15:38

Kedves Feri, örülök, hogy tetszett a vers, annak viszont nem, hogy ennyire megérintett - remélem, nincs túl közel hozzád ez a pad.
Köszönöm méltató szavaid, szeretettel láttalak! :)

jocker2011. szeptember 23. 15:06

Rildi kedves! nagyon jót és jól irtál. Igen sikerült szíven talánod, nagyon átéltem...
Rögötön többször is elolvastam, csak gratulálni tudok.
Poéta öleléssel és szeretettel: jockerKiber/Feri

rildi(szerző)2011. szeptember 23. 14:15

Köszönöm szépen Éva, nagyon kedves vagy!
Örömmel láttalak!

lira2011. szeptember 23. 14:11

Szomorúan szép!
Szeretettel olvastam.

rildi(szerző)2011. szeptember 23. 08:56

Köszönöm szépen, drága Virág! Igen, egyszer mindenki rátalál arra a padra, mert az élet döntő pillanatait mindig magányosan éljük meg. Örülök, hogy ráéreztél!
Szeretettel ölellek! :)

Törölt tag2011. szeptember 23. 08:46

Törölt hozzászólás.

rildi(szerző)2011. szeptember 23. 07:03

Kedves István és Skary, köszönöm, hogy itt voltatok! :)

rapista2011. szeptember 23. 06:53

(33) fájdalmas!

skary2011. szeptember 23. 06:45

:)

rildi(szerző)2011. szeptember 23. 05:58

Drága Szima, Maya és Tibor! Szívből köszönöm, hogy itt voltatok! Szeretettel láttalak Benneteket! :)

Karsai_Tibor2011. szeptember 23. 05:17

A kín '' padja '', s a megfáradt lélek.. Szeretettel olvastalak kedves Ildi!

mezeimarianna2011. szeptember 23. 03:22

ó jaj...

Törölt tag2011. szeptember 23. 01:16

Törölt hozzászólás.

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 20:44

Drága Mahónia, köszönöm a gratulációt! Szerencsére nem a saját valóságomat vetítettem a versbe, hanem egy fotó és némi képzelet által feltörő érzéseket. :)
Szeretettel láttalak!

ambrus.magdolna2011. szeptember 22. 20:35

Gratulálok szokatlan , stílusodhoz ! Köszönöm az élményt a (könnyeket) a végén láttam , hogy nem te ihleted a verset:)))
Szeretettel üdv. Mahónia (24)

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 20:14

Köszönöm kedves Gabi! :)

zotya682011. szeptember 22. 20:12

szépelmúlás :)

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 20:10

Hát persze Tesó! Már régen azok vagyunk! Vagy nem? :)))

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 20:09

Drága Zsuzsa, igazán örülök, hogy ilyen hatással volt Rád! Köszönöm!
Szeretettel ölellek! :)

versike2011. szeptember 22. 20:07

Szólíthatlak;

''Tesó''nak...?

:))

Törölt tag2011. szeptember 22. 20:01

Törölt hozzászólás.

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 19:44

Drága Levente, ez a vers tényleg más körülmények közt született, mint a többi, hogy kiforrottabb-e, azt nem tudom - még nem tudtam eltávolodni tőle annyira, hogy kívülállóként lássam. :)
Köszönöm szépen kedves méltatásodat, örülök, hogy tetszik ez az új hang is. Szeretettel ölellek én is! :)

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 19:38

Kedves Ibolya, köszönöm szépen! :)

meszeletra2011. szeptember 22. 19:08

Drága Ildikó! Nem tudom, egyedül vagyok-e ezzel az észrevételemmel, de nekem ez a versed egyfajta áttörést jelent; felhagy az eddig is jól bevált verselési stílussal, és valami új irányvonalat képvisel. Természetesen a korábbi verseid is rendkívül delejesek, de ennek úgy a mondanivalója, mint a hangzásvilága, dallama mélyebb regiszteren szól, érettebb, kiforrottabb verselési képességről állít ki bizonyítványt.Nagyon jó az irány, amelyen haladsz, mindannyiunk örömére!Nagy elismerés tőlem is!A szeretet és ölelés pedig csak rádadás.:)

szalaikincses2011. szeptember 22. 18:19

''mert itt minden fekete-fehér
életed akár egy zsebbe belefér,
s nem tépelődsz többé a holnapon,
nem vonz már se csók, se vagyon;
a halálra vársz...
csak ülsz a padon... ''

- ez jó!

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 17:24

Kedves Laci, köszönöm, hogy meghallgattad a ''dalt'', és örülök, hogy elnyerte tetszésedet!
Szeretettel láttalak most is! :)

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 17:22

Köszönöm szépen, kedves Mónika! Szeretettel üdvözöllek oldalamon! :)

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 17:21

Marikám, tudom, hogy érzed, érted...Köszönöm, hogy nyitva van a szíved!
Mindig szeretettel látlak! :)

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 17:18

Drága Zsike! Olyan meghatóan szépek a szavaid, hogy talán még új versre is ihletnek. Amúgy is él bennem egy ilyen szomorkás-vörösben úszó őszi kép, a következő versem ez lesz. De ez csak a kettőnk titka ám! :))
Ne légy szomorú, mert a körforgás örök - még akkor is, ha nem is mindig vagyunk a tudatában...
Köszönöm simogató szavaid, szeretettel ölellek! :)

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 17:11

Köszönöm a gratulációt, drága Piroska! :)

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 17:10

Drága Evelin, ismét nagyon aranyos vagy! Örülök, hogy láttatni tudtam ezt a szomorú képet - köszönöm, hogy átérezted! Én is ölellek! :)

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 17:07

Mono kedves, üdvözöllek verseimnél! Gratulációdat szívből köszönöm! :)

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 17:06

Szamócám! Megöregedni nem szép, de jó! :) És az álmok nem korfüggőek...na, ezt mát tudom! :))
Köszönöm, hogy itt jártál! :)

helszlo2011. szeptember 22. 16:48

''Minden dolog mélyén egy dal szunnyad.''
(Josef Eichendorff)
Hogy így van, azt a magányról írt szép versed bizonyítja.
Üdv: Laci (20)

Harsanyi2011. szeptember 22. 16:44

Nagyon szép és megható vers. Gratulálok, kedves Ildikó!

csillogo2011. szeptember 22. 16:37

Gyönyörű vers!
A mindenről való lemondás az utolsó pillanatok... ''elszavaltam'' magamnak és a könnyeimmel küszködtem.
Gratulálok - igazán kiemelésre is ÉRDEMES lehetne...
Szeretettel:M

njzsike2011. szeptember 22. 15:56

Nézem a búcsúzó madarakat, a felhők mögül néha kibújó bágyadt fényű napot és hatalmába kerít valami szomorkás melankólia. Olyan a fákról aláhulló levél, mintha a nyár sírná bele a könnyeit az őszbe, amiért elfoglalta helyét. És most én is könnyezem, mint az őszi fák. Amit eddig írtam a verseidről, hogy olyanok, mint a selyem suhogás, a szavaid, mint a bársony, most azt érzem, hogy ezek a sorok karcolnak és vasmarokkal szorítják a szívem. Belefájdul minden egyes sorodba és elfogytak a szavaim, csak a könnyeimet hagyom itt ma Nálad!

piroska712011. szeptember 22. 15:34

Nagyon jó vers,kedves Ildikó!Gratulálok szeretettel:Piroska

elena152011. szeptember 22. 15:02

(15)

elena152011. szeptember 22. 15:02

Drága Ildikó

Gyönyörűen írtál verset egy képről.Elém vetittetél minden fontos érzést,részletet. Különlegesen tetszett,szép,szomorú írásod.Hogy ez mennyire meghatót.Ölelek,kedves Ildikó.

Mono2011. szeptember 22. 15:00

Remek versben sikerült a csúnyát széppé tenned. Fejet hajtok. :)

szederfalu2011. szeptember 22. 14:59

nem is tudom mi a jobb...ülni egy ilyen padon,vagy hirtelen elmenni...
egyik sem,de hát nem élhetünk örökké.neki legalább voltak színes álmai:)

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 14:27

Köszönöm szépen, Emőke!

emonye2011. szeptember 22. 14:26

Szomorú, szép...

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 14:19

Drága Kyri, facebook-ra feltettem ma a képpel együtt, a nevem alatt megtalálod! :)
Örülök, hogy így is ''látható''. Köszönöm szépen látogatásodat és a gratulációt!

Törölt tag2011. szeptember 22. 14:14

Törölt hozzászólás.

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 13:09

Drága Kingám, amit az imént Sunilnak írtam, az Rád is ugyanúgy érvényes, hiszen a Te gyönyörű lelked is mindig megtalálja a szeretet és a fény útját. Én is szívemre ölellek Téged és köszönöm érző szavaidat! :)

Kicsikinga2011. szeptember 22. 13:00

Vissza fogok ám jönni drága Ildikóm, hogy megöleljelek ezért a gyönyörűen szomorú és szívemet annyira megérintő versedért!

Kicsikinga2011. szeptember 22. 13:00

Nem tudok írni, mert sírok...

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 12:35

Köszönöm szépen, kedves Bea! :)

Törölt tag2011. szeptember 22. 12:33

Törölt hozzászólás.

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 12:26

Drága Piroskám, nagyon jól esnek kedves szavaid - köszönlek!
Szeretettel ölellek én is! :)

19542011. szeptember 22. 12:19

Ez a művészet. Fiatalon így írni az öregségről, a szeretetlenségről. Ismét elbűvöltél! Ölellek: Piroska

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 12:14

Egy kicsit talán mindenkiről... Köszönöm, hogy itt voltál, kedves Teréz!

kterezia2011. szeptember 22. 12:11

Körülbelül rólam is szólhatna... :(

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 12:04

Nem, ez egy fénykép, de örülök, ha láttatni tudtam. :)
Köszönöm szépen Csegő, szeretettel várlak máskor is!

cseg762011. szeptember 22. 12:00

Ez már-már depresszió!
Szeretettel gratulálok versedhez!:)

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 11:58

Drága Sunil, örülök hogy megérintette lelked a versem. Nem, ne ülj a padon! Nézz a fénybe! Te tudod, hol kell keresned, hiszen ettől a fénytől oly gyönyörűek a verseid!
Köszönöm érzékenyen szép szavaid, szeretettel ölellek!

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 11:53

Köszönöm, kedves Máté!

sunil2011. szeptember 22. 11:49

Ildi Drága, az '' örökre fogytán '' néma dallama zendült lelkemre versed áramában és szólni sem tudok, csak ülök a padon...-:((
Szeretettel:sunil

Törölt tag2011. szeptember 22. 11:48

Törölt hozzászólás.

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 11:41

Drága Lilly, nem látom ilyennek az öregséget, ezeket az érzéseket csak e kép váltotta ki belőlem. Most még optimista vagyok - remélem, húsz év múlva is az leszek. :)
Nagyon örülök, hogy olvastál! Köszönöm!

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 11:37

Eta drága, jól esnek szavaid. Köszönöm!

Lilly772011. szeptember 22. 11:35

Lehet, hogy igazad van? De nem osztom nézetedet.
A vers viszont nagyon szép!!!

LIne2011. szeptember 22. 11:26

Ildi, hogy Te mindenről milyen gyönyörűen tudsz írni!

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 11:17

Drága Radmila, örülök jöttödnek, köszönöm kedves méltatásodat!
Szeretettel ölellek!

Golo2011. szeptember 22. 11:13

Drága Ildikó, nagyon szomorú a versed, és érzelmeidet szép képekkel mutattad be. Viszem. Szeretettel Radmila a 6.

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 11:01

Megtisztelő, hogy így látod, Éva. Köszönöm!

amalina2011. szeptember 22. 10:59

Ez gyönyörű, Ildi!
Éva

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 10:48

Aranyos vagy Edy, köszönöm szépen! :)

EDY2011. szeptember 22. 10:45

Nagyon szép vers, gratulálok Ildikóm!

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 10:34

Erikám, én köszönöm, hogy olvasod a verseimet!
Egy Londonban élő miskolci fotóművész, Sashalmi László fotójára találtam a facebook-on, ez volt a vers ihletője - lám, hogy kitárul a világ az internettel...:)
Örülök, hogy tetszett! Szeretettel ölellek! :)

BakosErika2011. szeptember 22. 10:20

a halálra vársz...
csak ülsz a padon...

Drága Ildikó!
Igen, én is azt írom megrendítően szép verset írtál egy fotó margójára!
Annyira szeretem a verseid, oly sok érzelem van benne, szinte simogatja a lelkemet.
Köszönöm, hogy olvashatlak!
Ölel: Erika

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 10:16

Örülök, ha megérintett kedves Steel. Köszönöm szavaidat!

Steel2011. szeptember 22. 10:08

Nagyon a szívemhez ért ez a gyönyörű, valóban megrendítő érzésű vers!

rildi(szerző)2011. szeptember 22. 09:50

Köszönöm szépen kedves Attila!

SemperAugustus2011. szeptember 22. 09:42

Megrendítően, szép vers.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom