Szerző
Szécsényi Barbara

Szécsényi Barbara

Életkor: 42 év
Népszerűség: 241 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1724 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. július 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (38)

Szécsényi Barbara

tenyerünkből az ének

a szomjasszívűek hajolnak ma hozzád
hogy töltsd tele sivatagszemeik
hogy tenyerükből az áldást
ne kérjék vissza
s a fájó-finom ujjak helyén
a karmos végzetet
simogatni tudják

akik elszaladnak az esttel
és a világosságot magukkal viszik
hadd szeressük tompaságunkban
az ő fáklyafényüket
s ha felhőik vállainkra fújják
engedjük az esőket szépen hullani

legpuhább félelmeinkben
mosdassuk meg őket
és az érintéseik nyomán kinyílt árkok
szélére üljünk
és kívánjuk fényességüket
kik csillaguk egy messzi házba hordják

ahol megszorít minket a csönd
ott fonott karjaink mögül
lélegezzük ki a szomorúságot
és fölvert álmaink gyűrűit
viseljük éppúgy, mint az arcunkra omló
forró nevetést

szeressük a léptünkből kizörgő csontot is
és szilánkos kedvünkkel vájjuk magunkba
szép-széles medrét
a bocsánatoknak

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Doki662013. szeptember 24. 19:21

ahol megszorít minket a csönd
ott fonott karjaink mögül
lélegezzük ki a szomorúságot .........gratulám....

szebarb(szerző)2013. március 3. 15:59

kemény dió ez, van hogy összeroppan(t).

Ivory2013. március 2. 09:54

''szeressük a léptünkből kizörgő csontot is
és szilánkos kedvünkkel vájjuk magunkba
szép-széles medrét
a bocsánatoknak''

Ámen.

Marie_Marel2013. január 11. 10:25

''vájjuk magunkba
szép-széles medrét
a bocsánatoknak''

Úgy legyen. Gyönyörűséges fohász, még mindig.

Törölt tag2012. június 6. 21:00

Törölt hozzászólás.

szebarb(szerző)2012. január 19. 15:57

Köszönöm szépen Ildikó, lusta disznó vagyok:-)

Alioruna2012. január 19. 01:38

Tudod Barb!
Bármit írsz is, nem csak képzelet,
de örömteli élvezet!
A te gondolataid rendkívüli kifejező képasséggel bírnak!

bel_corma2011. október 4. 10:49

Gyönyörű költői képeket használsz! :)

szebarb(szerző)2011. szeptember 18. 21:19

Aimee, nem is tudod mennyire megtiszteltél. Köszönöm.

aimee2011. szeptember 17. 22:24

Istenem... A leggyönyörűbb fohászok egyike, amit valaha is olvastam...!!! A nyelvezete, képei, hangulata, szókapcsolatai miatt József Attila versnek is beillenék. Barbara... mindörök rajongóddá lettem. :)

szebarb(szerző)2011. szeptember 14. 13:43

Nagyon köszönöm.

Harsanyi2011. szeptember 14. 13:10

Gyönyörű szép a verse. Gratulálok!

wannamari2011. szeptember 11. 13:43

szép-széles medrét a bocsánatodnak

EZ MOST NAGYON KELLETT NEKEM!

Törölt tag2011. augusztus 29. 18:03

Törölt hozzászólás.

pepo2011. augusztus 12. 21:32

ahol megszorít minket a csönd
ott fonott karjaink mögül
lélegezzük ki a szomorúságot
és fölvert álmaink gyűrűit
viseljük éppúgy, mint az arcunkra omló
forró nevetést

pepo2011. augusztus 12. 21:32

ahol megszorít minket a csönd
ott fonott karjaink mögül
lélegezzük ki a szomorúságot
és fölvert álmaink gyűrűit
viseljük éppúgy, mint az arcunkra omló
forró nevetést

Attila_the_hun2011. augusztus 6. 21:42

Szép vers. Úgy érzem nyugalmat áraszt.

Kicsikinga2011. augusztus 6. 10:50

Tudod, drága Barbara, tegnap elolvastam, amit írtál István blogjában, és most eljöttem leírni újra, ami az első olvasáskor eszembe jutott erről a szépséges versedről!
Csodálatos ember vagy!

''Olyan szép, mint egy nyitott tenyérből nyújtott finom kenyér az éhezőknek, két kéz lágy simogatása a szomorkodóknak...
Gyönyörű! ''

szebarb(szerző)2011. augusztus 6. 10:28

Régen láttalak, Eddie, köszönöm szépen.

Szima, bátorság!:-)

Törölt tag2011. augusztus 3. 22:02

Törölt hozzászólás.

eddie2011. augusztus 3. 21:40

Akár egy ima...nagyon mélyről hozod ezeket...költő vagy, a LÉT legelemibb rezdüléseit őrző, s továbbadó.

csillogo2011. július 31. 08:06

''...ahol megszorít minket a csönd
ott fonott karjaink mögül
lélegezzük ki a szomorúságot
és fölvert álmaink gyűrűit
viseljük éppúgy, mint az arcunkra omló
forró nevetést ''
Bölcs gondolatok!
Gratulálok kedves Barbara!
Szeretettel:Marika

emonye2011. július 30. 16:31

Nagyon szép!

szebarb(szerző)2011. július 29. 13:43

Köszönöm szépen, Lajos.

Vargazlajos2011. július 28. 08:44

Minden versed vers, rezdülések, gondolatok és mélység.

dokagyuri2011. július 24. 23:08

Ez gyönyörű.

szebarb(szerző)2011. július 23. 19:56

Köszönöm szépen.

legland2011. július 23. 18:07

Csontig hatoló mélység!
De gyönyörűen teszed:)

ambrus.magdolna2011. július 22. 13:49

Jó volt egy kicsit , befele pillantást gyakorolni , lelket simogató szavakkal tele versedhez : Gratulálok! (28)

metilencsillag2011. július 22. 13:13

Szép a versed. Gratulálok!

szebarb(szerző)2011. július 21. 14:29

Köszönöm szépen!:-)

Szima, miért ''Hozzád képest szelíd vagyok... (a versekről beszélek...)''

nem értem:-)

cseg762011. július 21. 10:52

Jó vers!!
Szeretettel gratulálok!

elena152011. július 21. 10:51

Drága Barbara

Nagyon csodálatosat írtál.Olyan ez mintha Urunkhoz könyörögnél,hogy segítsen a nincsteleneken.Igazán megható sorok.Kívánom az Úr váltsa valóra amit leírtál nekünk itt.(26)

Törölt tag2011. július 21. 08:59

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2011. július 21. 08:58

Törölt hozzászólás.

Marie_Marel2011. július 20. 23:17

Engedtem az érzéseimet sodortatni... Mint egy ima. Ez volt az első gondolatom.

''legpuhább félelmeinkben
mosdassuk meg őket ''

Gyönyörű...
Sokszor, nagyon sokszor fogom még olvasni.

szebarb(szerző)2011. július 20. 14:12

Köszönöm Kedvesek!:-)

janow2011. július 20. 11:02

Megint feljebb toltad azt a bizonyos lécet, és ez így van rendjén. Az az érdekes ebben a versben, hogy jó olvasni feszülten gondolkodva, felépítgetve az összefüggéseket és jó ''félig odafigyelve'', csak a szöveg sodrását élvezve, inkább a szavak érzelmi, mint értelmi hatásának engedve. Hosszabb szünet után mindig ilyennel jössz elő, ami nagyot szól. Hogy a Jóisten tartsa a szokásod! :-)

jagosistvan2011. július 20. 08:43

Ültünk már árkok szélein s ülni is fogunk még. Most ez ragadott meg. Lesz majd (?) hogy más. Ugy tudod hogy nem ért váratlanul e vers? Ki van már emelve? Ha nincs, majd lesz.

''...vidd neked adom.''

rapista2011. július 20. 06:42

(14) izgalmasan elvont képekben konkrétizálódsz!

farao2011. július 20. 06:40

Kedves Barbara!
Fényesség lengi be versed.
Olyan érzésem volt az olvasáskor, s utána is, mintha egy Fohász sorain pihentettem volna szemem.
Gratulálok.
Üdv: farao

19622011. július 20. 02:06

Szeretetet szeretettel kínáló sorok, melyeket én is szeretettel olvasok és gratulálok! Valika

Törölt tag2011. július 19. 22:44

Törölt hozzászólás.

zotya682011. július 19. 21:38

Nagyon szép! Mnden sora...a vége meg különösen tetszik :)

K.Eszter2011. július 19. 21:32

''Tetszik a vers?'' tetszik. +1
csak itt, csak most

Markosz2011. július 19. 21:27

Nekem is nagyon tetszik a légiesség és könnyedség, ahogy a szavak egyszerűen befolynak a fejembe:)

Kicsikinga2011. július 19. 20:18

Olyan szép, mint egy nyitott tenyérből nyújtott finom kenyér az éhezőknek, két kéz lágy simogatása a szomorkodóknak...
Gyönyörű!

Törölt tag2011. július 19. 19:55

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2011. július 19. 19:27

Törölt hozzászólás.

EDY2011. július 19. 19:09

Lenyűgöztél!

versike2011. július 19. 19:01

Itt is gratulálok, kedves Barbara!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom