Szerző
Kormos Kata

Kormos Kata

Életkor: 24 év
Népszerűség: 149 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1390 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. május 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Cultus, EDY, 1 láthatatlan tagunk

Kormos Kata

Zápor

Tisztítón hull alá az égből az öntudat.
Feledtető szellő seper végig a tájon.
Talpammal keresem a forró tölgy-utat,
Mi bölcsességre tanít ezen a Világon.

Nyári mosoly hull az égből tisztítón;
Minden baj és gond elszáll.
Fejem fölött a madarak mutatják a nívót.
A zavarom megszűnik eztán.

Lehull az égből a vidám fuvallat;
arcomra kiül a boldogság.
Megszűnök létezni a tudatban.
Nem érdekel a büntető, komor vágy.

Megdörren a kúra végét jelző szó;
Villámként csap le egy lányra tudatlan.
Nem lesz bánat, nem lesz kendő, csók.
Poraimat már nincs, aki kutassa.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Matyi872014. augusztus 18. 20:35

Szomorú, de mégis nagyon szép. Gratulálok, kedves Kata!
Üdvözöllek: Mátyás

EDY2011. május 29. 17:03

a téma ellenére nagyon szép

Cultus2011. május 27. 22:12

Szép szóhasználat, jó vers. Nagyon tetszik.

István

l.sandor72011. május 27. 22:04

Szép képeket használsz :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom