Szerző
Nuszpl Zsolt

Nuszpl Zsolt

Életkor: 29 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 820 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. május 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Nuszpl Zsolt

Ők már elmentek

A Hold veti rám halovány sugarát,
A felhőket láncon húzza a szél.
Megyek az úton félénken tovább,
De úgy érzem, a világ életre többé nem kél.

Ez az út elvezet a semmibe,
Egyszersmind a végtelenbe,
Talán a mindenségbe,
De legvégül az idők végezetébe.

Érzem, egy könnycsepp orcámon legurul,
Lelkük egy része még bennem él,
Még mindig ragaszkodom hozzájuk konokul,
Ám a világ többé életre már soha-soha nem kél.

Első versem. . . 2009. augusztus 15.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom