Szerző
Ispán István

Ispán István

Életkor: 26 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 531 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. április 28.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Ispán István

Viharos gondolatok

Dörgő vihar, zuhogó eső
Arcomon végigfolyik;
Hideg, mégis oly égető,
lepereg rólam, mégsem távozik.

Odakint esik, zokog az ég,
De legbelül csönd van még,
Fojtogató csend ez, ájulásig szorító,
Visszhangzik benne a szomorú szó.

Csak én látom a hibáim fátylát;
Homályosan, reszketve ráz a láz,
Bosszúsan beborul az ég, nem bocsájt,
Ledönt mindent, akár a törött kalászt.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Arici(szerző)2011. április 28. 19:57

Az az igazság,hogy elég későn írtam,és valószínüleg a pontosvessző helyett kettőspontot akartam =)
Hibáim fátyla:betakarja a jelenem,a multamat,de főleg a jövőmet,egy olyan fátyol mely nem enged fényt az életembe... =)
Köszönöm az alapos kielemzést,sajnos ez régebbi versem,anno csak írtam,és nem törődtem ilyen apróságokkal,inkább a szívemből szólt mint egy értelmező szótárból =)

fabijoe2011. április 28. 17:19

A legjobb a 3. versszak. A ''reszketve ráz a láz'' önmagában is nagyszerű.
Engem zavar a ''Homályosan'' előtti pontosvessző, és a vessző utána: nem értem. A gyanúm, hogy fordítva kéne:
''Csak én látom hibáim fátylát, homályosan; reszketve ráz a láz.''
De lehet, hogy tévedek.
A ''Bosszúsan beboruló ég'' is tetszik.
A ''hibáim fátyla'' némileg homályos marad számomra, de versszak rímei nagyon jók (a ráz a láz belső rímekkel együtt).
És most a többiről:
Az első versszak úgy jó ahogy van: Státusjelentés, nekem tetsző ( :-) ), rövid, szikár kijelentésekkel megfogalmazva. Én még pontot is tettem volna az első, sőt, a harmadik sor végére is. A pontosvessző kiváló.

Értem én, hogy a státusjelentés: külső világ leírása után át kell térni a belső táj leírására (hiszen ez a versed lényege), de nekem a második versszak tetszik legkevésbé: a második két sorát ''szószátyárnak'' érzem. (Persze nincs ötletem, ez a Te versed, és határozottan nem rossz!)
Mindenesetre egy szívtörést azért érdemel :-)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom