Szerző
Dr. Nagy Mihály

Dr. Nagy Mihály

Népszerűség: 129 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1207 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. április 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers nonprofit céllal, a szerző és a Poet.hu megjelölésével szabadon átdolgozható.

Címkék
Kedvencnek jelölték (16)

Dr. Nagy Mihály

Ne aludj el

ne aludj el kislányom
itt van már apád
a hangod ijesztett
meg a telefonban
ahogy tudtam azonnal
rohantam hozzád
nyisd ki a szemed beszélj
nézd én vagyok itt az apád
ne ne csukd le a szemed
mondd el mi fáj
kérlek nézz rám
ne hagyd el magad
nagyon fájt és többet
szedtél be mint szabad
a szokott időpontban
telefonon kívánunk
szép álmokat
megijesztett a hangod
de semmi baj már itt vagyok
elhiszem fáj az élet
megvert a teremtő
tudom meggyötör a változó idő
de most ne aludj el kislányom
maradj velem ébren
beszélgessünk
ahogy otthon szoktunk régen
éjszakánként komolyan
az élet nagy dolgairól

ne fájjon semmi sem
csak azt akartam
apa most jó nekem
kékben villózik az ég
lebegek a felhők felett
bódít és hívogat
nem fáj most semmi sem
elfeledtem minden kínomat

kérlek ne csukd be szemed
kislányom ne aludj el
ez csak a képzelet
odaát senki sem vár
nincs odaát semmi
hidd el csak sár
sziréna közelít
és a kék villogás
ne aludj el hallod
a lépcsőn a lépteket
közel vannak már
hidd el ők segítenek
és én itt vagyok veled
csak ne aludj el
el ne aludj gyermekem

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Avalon2012. május 10. 22:01

A versed nagyon hatott rám... Megértelek, de én már jártam a másik oldalon, a lányod oldalán...

daivydoren2011. július 18. 21:50

Szóhoz sem jutok... Nagyon megéltem és tudom milyen amiről írtál...

Törölt tag2011. május 27. 11:05

Törölt hozzászólás.

vickyk8620022011. május 23. 23:42

Durva mennyire közel áll hozzám is a téma. Most már tényleg el kell olvasnod azt a versemet. Remélem minden rendeben lett a végén :( Borzasztó, amikor nem...

Mygan(szerző)2011. május 9. 09:17

a tehetetlenség a legrosszabb
köszönöm

szzs2011. május 8. 21:49

Ó, de keserűen fájdalmas! Nem is olvastam még ilyet tőled, kedves Mihály! A szenvedés, az apa erőfeszítése, minden mondatod elevenbe vág...Szeretettel: ZSuzsanna (16)

Galaxis2011. május 8. 20:21

Kedves Mihály.
Nagyon át tudom érezni, sajnos közel áll hozzám ez a téma...
''Verstanilag'' viszont igen érdekes... Először azt vettem észre, hogy nem használsz semmiféle írásjelet. Érdekes, végül is egyéni, de ettől függetlenül azt gondolom, itt igazán a mondanivalód a lényeg, és -szerintem- NAGYON jó, ha ki is írod magadból a fájdalmakat! (Mellesleg engem is kirázott a hideg, meghatódás vagy ilyesmi...)Szeretettel: Tilda.

Brigg762011. május 3. 21:56

Könnyet csalt szemembe.. Ugye, ugye minden rendben lett?......

cigarette2011. április 26. 00:20

Könnyes lett a szemem és nem tudom, mert valóság ízét érzem a számban, vagy mert remekül megírt egyszerű és betaláló vers...
azthiszem mindkettő egyszerre.

rapista2011. április 23. 08:48

keserű sorok, bár a reményed beválna - hogy mindig időben jövünk, mi apák...

Csuti7292011. április 20. 13:28

Remélem nem aludt el, és minden rendbe jön a világában... Nagyon szívszorító írás... :(

Marie_Marel2011. április 19. 23:35

Torokszorító... Döbbenetes.

Törölt tag2011. április 19. 23:07

Törölt hozzászólás.

fabijoe2011. április 19. 20:16

Jobb lenne (nem a vers, a helyzet), ha nem valóságból táplálkozna...

purzsasattila2011. április 19. 19:49

Megrázó, döbbenetes, de nagyon hiteles sorok!
Egy aggódó apa segélykiáltása, amit nagyon át lehet ( át tudok ) érezni!
Nehéz ilyenkor szavakba önteni az érzéseket...
Szívből kívánom, hogy rendbe jöjjön minden, kívánok neki gyógyulást!
Szeretettel olvastam versedet!
Attila

alberth2011. április 19. 17:58

Kívánok kislányodnak teljes felépülést. A versed mindent elmond arról, amit egy szerető apa ilyenkor érez. Az aggodalom, az ijedtség, a remény, a tehetetlenség, a vigasztaló szavak keresése, az együttérzés és a bele nem törődés, a tehetetlenség fájdalma...
Gratulálok, hogy mindezt szavakba, versbe tudtad foglalni!
Alberth

10082011. április 19. 14:46

Nagyon szép és fájdalmas vers!
Kívánok mielőbbi felépülést a kislányodnak!
Szeretettel, Zsuzsa

mezeimarianna2011. április 19. 06:07

:((Nagyon megható...

19702011. április 18. 17:58

Mint egy lavina, úgy zuhant rám!!!

helszlo2011. április 18. 17:50

Döbbenetes vers! (5)

Mygan(szerző)2011. április 18. 16:09

Mindenkinek köszönöm.
Sajnos valós helyzet volt egy éve, akkor kibuggyant belőlem, de idáig a fiók mélyén őriztem -- túl vagyunk rajta, de az alap-betegség nem sokat változott.

zsomcike2011. április 18. 15:29

Kedves Mihály, elszorult lélgzettel olvastam végig a versed, soraiból sugárzik az aggodó féltés, a félelem. Mire az utolsó sorhoz értem, azt vettem észre, hogy imára összekulcsolt kézzel olvasok.
Szeretettel, Fruzsi

1943sedimre.2011. április 18. 15:21

megszorongattál!!

Törölt tag2011. április 18. 13:58

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2011. április 18. 13:53

Szörnyű dolog!
Szívből remélem, hogy nem valós történet! Senkivel sem szabadna ,hogy megtörténjen ilyesmi!!!

versike2011. április 18. 13:19

Mindenképpen megrázó..., de

remélem, nem Veled történt meg...

...nagyon valóságosnak..., olyan ''megéltnek'' tűnően írtad le...

benmar2011. április 18. 13:10

Szívbe markoló sorok!

@benmar

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom