Szerző
Ábrahám István

Ábrahám István

Életkor: 56 év
Népszerűség: 189 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2955 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. március 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (90)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Ábrahám István

Anyám nem ígért...

Anyám édes álmot kívánt. - Nem ígért!
S édeset nem hoztak ostoba éjek,
Magamba gyűrtem, ó mennyire félek,
Megváltást ért a korai ébredés.

Szemem kutatta köröttem ki zsémbes,
Még időben tudjam a lendülő kart,
S egérke útját, - ha sújtani akart,
Számláltam mikor leszek már sok éves.

Enyém volt a zug, váram a sarok,
Hol falon sarjadt a penész virága,
Rábíztam magam, mint legjobb barátra,
Tudtam ha baj van, hát oda bújhatok.

Titkos gondolatom ő ismerte mind,
- bizarr szóra lel a reszkető gyerek:
"Majd szólok a gyilkosnak, hogy ölje meg!"
Emlékszem, s a pillanat szédít megint.

Tovaringó kép, véle sok-sok évem,
Elhagytak démonjaim, - nem harcolok,
Buszon már én is kallantyút markolok,
S nem is bánt a múlt. Csak ha felidézem!

Megadott szavak:(lendül, ostoba, sarok, ébred, zsémbes, kallantyú, penész, szédít, bizarr, ring)

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


karolyfi2015. június 8. 18:09

Ezt hogy lehetett igazzá írni megadott szavakból? Mert ezt átélted ugye? Úgy mint én: http://www.gyogyero.gportal.hu/picview.p hp?prt=570580&gid=2354145&index=42

jozsefcsosz2015. február 24. 09:24

Gyönyörű emlékezés, előremutató végkicsengéssel. - Tetszik. - Üdv. Cs.J.

szalokisanyi12013. szeptember 26. 18:08

Gratulálok!

tozsa2013. augusztus 20. 08:26

Nagyon felkavaró, a vers! Nekem le jönn belõlle az, hogy nem volt jó gyerekkorod!Sajnálom! Üdv.

gabi442013. június 26. 19:00

Nagyon szép:

Törölt tag2013. június 25. 18:53

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2013. június 25. 18:40

Törölt hozzászólás.

kistenkes2013. június 16. 08:38

Nagyon szeret az ilyen típusú feladványokat, ez ráadásul ilyen sok megadott száóval még szépre is sikeredett Frici

kistenkes2013. április 25. 10:35

Szomorú, de szép vers. Nem a sajnálatom erőásebb, hanem a tiszteletem, hogy állva marsdtál ( nem úgy, mint sok hasonló sorsú társasd)

jocker2012. augusztus 20. 18:02

Érdekes gondolatmenet, de jó!
Tetszik az egész egyben.
Föl is vettelek a figyelőmbe! (És Te?)
Poéta öleléssel és szeretettel gratulálok: jocker/Kiber/Feri

krysztin2012. augusztus 13. 12:04

!!!Gratulálok!!!

Bianca2012. június 10. 16:20

Köszi Marie! én a versről írtam szerinted? Életjelet vártam. Legalább Te válaszoltál, ha nem is arra amire gondoltam. Köszi. Bianca

Marie_Marel2012. június 7. 22:34

Bianka, ez egy 2011-es verse...

Bianca2012. június 7. 22:20

Szia Vallejo! Végre ismét itt? Sok szeretettel látlak, hiányoztál, Bianca

cedrus492012. június 6. 20:26

Ismét itt vagyok szépséges versednél..de Te még mindig nem adtál jelet magadról.. :( Hiányolunk!

Marie_Marel2012. június 3. 16:50

Lélekérintő verset írtál.
(Merre vagy??)

Törölt tag2012. június 3. 13:09

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2012. június 3. 13:07

Törölt hozzászólás.

kreativ552012. június 3. 12:25

Drága István ! Lassan már egy éve, hogy nem olvasgattam verseket, most, hogy a sors útja idevezetett és Reád találtam, már elő is csaltad könnyeimet. Megadott szavakból ilyen igaz érzelmet csiholni, csak TE tudsz. Az utolsó soraid rám is illenének, és ezért dupla hála, hisz a múltam néha a csontomig hatol. Ölellek benneteket, drága társaddal együtt, a messze távolból. Ági

leebfeco572012. január 19. 12:30

Szervusz István!
Nem jártam még nálad.
Most csak úgy szemezgetek az ismeretlenek között. :)
Nagyon tetszik versed hangulata!
Kicsit jobban körbenézek ezután itt! :)

Üdv: feri

manco2011. október 30. 06:50

Gratulálok. Margó

krisztitakacs2011. október 22. 05:35

...mély és őszinte a mondanivaló, szívből jött visszaemlékezés....ahogy írtad, írod a verseben
újra kisgyerek lettél...veled visszatértem a múltba
ott voltam veled a kisszobádban, mert visszavezettél soraiddal engem is..
Nagyon tetszik és csak gratulálni tudok hozzá.
A kedvenceim közé került természetesen :-)

Csicsernyica2011. október 18. 12:23

Kedves Vallejo!
Nagyon szép a versed, Gratulálok hozzá !!! Ismerem ezeket az érzéseket, és azt is amit a régi emlékek kiváltanak, amit igyekszünk mélyen - mélyen eltemetni, de.... Őszinte csodálatom, hogy ilyen szépen versbe öntötted. Talán segít ha kiírja az ember magából. Legyen szép az életed, és írjál szép verseket. Üdvölettel: Csicsernyica

Szeker_Gyorgyi2011. május 12. 15:28

Kedves István,
Őszintén, meggyőzően ábrázolsz. Gratulálok kiváló versedhez.
Szeretettel, Györgyi

rozmanjenone2011. május 7. 14:10

Kedves István!
Bármilyen volt is a gyermekkorunk, jó vagy rossz, anya csak egy van, kit igazán szerethetünk, még akkor is, ha néha nem érthetjük.... Megérintettél versed hangvitelével, tartalmával, melyhez szívből gratulálok. Szeretettel olvastalak: Anna

manco2011. május 1. 06:16

Őszinte, tiszta, szép verset írtál Kedves István.
Gratulálok: Margó

Ruder-Jana2011. április 30. 17:23

Versedben sok mindent elmondtál magadról, az érzéseidről, a gyermekkorodról. Mély, őszinte vers. Lélekérintő...
Különleges, szép a zárás is.

Örömmel időztem a versednél.


siskaeniko2011. április 26. 11:41

Van amelyik vershez, nem kell komment. Íme egy ilyen. Most csendben, viszem.
Szeretettel: ENikő

Schmidt_Aladar2011. április 26. 08:11

Nem igazán találok szavakat, mindig elszomorít a rosszízű gyermekkor. Talán azért, mert az enyém kevésbé volt ilyen. Döbbenten gratulálok: János

Törölt tag2011. április 26. 06:22

Törölt hozzászólás.

Rika2011. április 21. 09:05

Megráztak soraid.
Mintha rólam írtad volna.
Ezért nem kezdtem anyák-napi verset írni,de te megmutattad,így is lehet.
Fogadd őszinte köszönetemet és gratulációmat egy baráti ölelésben.Szeretettel:Rika.

Danyi_Gergo2011. április 17. 23:04

Nagyon szép ez a vers.
Én még csak csupán 17 éves vagyok mégis örülök neki hogy annyi vagyok egyenlőre.
Lehet ha ezt újra elolvasom mondjuk 40 évesen elhullnának a könnyeim e sorok miatt , gondolva rá mikor olvastam erről.

limlom902011. április 13. 09:14

pozitív. szeretem. közel a lélekhez.

techton2011. április 12. 19:00

Sokan vagyunk ha felidézzük gyermeki éveinket, valami nosztalgikus távoli szomorúság lesz úrrá rajtunk. Már nem igazán érthetjük akkori énünk reakcióit, érzéseit. Annyi év távlatából egy megváltozott gondolkodású és érzelmű ''lénnyé'' válva pislogunk csak visszafelé azon izgulva, hogy gyermekünknek ne kelljen majd így pislogni az eltelt évek távlatából.
Igazán elgondolkodtató és érzelmeket megmozgató alkotás ! Köszönöm !

azi-gazi-em2011. április 6. 23:11

Kedves Vallejo!

Szívszorító volt ezt nekem olvasni. Mivel nemcsak a szép szavakat szeretem, hanem a tettek embere is vagyok, ráadásul tudom, hogy az idő valójában nem létezik, -emberi találmány- így visszamentem az időben és a ma is benned élő Kisgyermeket szeretettel megöleltem, bátorítottam.:))))))))))))))))))
Ennél jobb, most hirtelen nem jutott eszembe.

kyri2011. április 5. 12:54

Látom, már alaposan ki lett elemezve.:)
Megadott szavakból remekeltél. (szerintem azért a múltból csak merítettél valamicskét)

Üdv. Kyri

Vallejo(szerző)2011. április 5. 03:01

Kedves Kisnagylány!

Tulajdonképpen mindegy mikor jössz, az a lényeg, hogy itt vagy. S az hogy tetszik az amit írok, jutalom.
Örültem nagyon!

csiszta2011. április 4. 22:46

Kedves István!

Tisztán emlékszem, hogy olvastam ezt a versed, és az oka, hogy miért nem szóltam és vittem? Nos csak is a mű miatt volt biztos vagyok benne:) annyira mélyen hatott...mondhatni szíven ütött
:(ezért én is szívvel viszem és nagyon nagy szeretettel olvastam ismét:) Kriszta
De így én lehettem a 70. szívrabló :)

Vallejo(szerző)2011. április 1. 17:35

Köszönöm Emőke, hogy eljöttél!

emonye2011. április 1. 17:27

Nagyon szép lett!

Vallejo(szerző)2011. április 1. 17:23

Nagyon köszönöm Kedves Ilona!

Néked is köszönetem Hevocka!

Tudjátok, értitek és főleg érzitek. Ez így jó!

mamaPc2011. április 1. 17:14

Versed olvasásakor azt éreztem mint mikor Édesanyámat ápoltam,tele érzelemmel gyermeki szeretettel!!
A végén döbbentem rá hogy megadott szavakból alkottál ilyen fájdalmasan szép verset,
Szívből gratulálok:Ilona

Hevocka2011. április 1. 12:18

Szavak egymásután.... érzelemmel telitetted.... fájó szép gondolatok sor, a valóságos Élet....

Vallejo(szerző)2011. április 1. 08:36

Ó Marina! Már azt hittem Téged soha nem látlak újra,
nagyon örülök hogy eljöttél!
Köszönöm!

Törölt tag2011. április 1. 08:34

Törölt hozzászólás.

Vallejo(szerző)2011. március 31. 14:10

Én tartozom köszönettel, jól esett a kifogásod kedves Szima!

Törölt tag2011. március 31. 14:05

Törölt hozzászólás.

Vallejo(szerző)2011. március 31. 13:36

Köszönöm Zsuzsa!
Az átélés fontos a megértéshez, kell tudni átlépni a másik valójába hogy érthessük őt.
Örülök, hogy eljöttél!

Maryam! Köszönetem!

10082011. március 31. 13:14

Kedves István!
Versed már akkor is nagyon megrázott, amikor csak elolvastam múltkor... Nekem is volt sarkom: babasarok babákkal, kartonból gyufásdobozból saját kézzel fabrikált bútorokkal... A babák voltak a társak, mert anyám és apám csak dolgoztak, s mire eltelt a nap, már kedves szavuk nem maradt... A magány és démonok engem is sűrűn látogattak... Nefelejcs hozzászólását olvasva valahogy azt érzem, talán a sors( Isten) engem is kárpótol mostanában az elszenvedettekért...

Számomra teljesen átélhető, megrázó hatású a versed, pontos, szabatos, költő eszközökkel magában rejtve a megadott szavakat

Szeretettel gratulálok! Zsuzsa

Maryam2011. március 31. 12:59

Megdöbbentően mélységes sorok...

Vallejo(szerző)2011. március 31. 09:40

Attilám!
Köszönöm a mélyreható olvasást, megállapításaid nagyon is helyén valóak, még a módosítási javaslatoddal is egyetértek, éreztem én is de valahogy jobb nem jutott eszembe, alkalmanként belefutok gyengébb kompromisszumokba. Talán egyszer megérlelődik valami jobb gondolat bennem.
Hálásan köszönöm, hogy eljöttél!

Ibolya és Fruzsi!
Néktek is köszönetem a hozzászólásért!

purzsasattila2011. március 30. 19:38

Kedves István Barátom!
Hát csak ideértem...:))
Ledöbbentett ez a remek versed! Nagyon őszinte, fájdalmas sorok. Szerencsére én csak átérezni tudom a leírtakat, tapasztalatom nincs benne. Bár nekem is nehéz gyermekkorom volt a sok nélkülözés miatt, de ezt ellensúlyozta az egymás iránt érzett szeretet. Ennek a hiányát, keresését érzem a versedből. Persze felnőtt fejjel már mindent másképp látunk, kicsit talán a fájdalmas, kemény múlt is megszépül.
De azért úgy érzem, néha fel kell idézni az embernek ezeket a dolgokat - még ha rossz emlék is - hogy tanuljon belőle, és ő ne kövesse el ezeket a hibákat az életében.Te remekül idézted fel!
Remek a vers szerkezetileg is. Érdekes ellentét a szomorú témához az ölelkező rímes szerkezet. És talán nem is ellentét, hanem a szeretet, a szebb gyermekkor iránti vágyakozás kifejezése.
Még csak egyetlen megjegyzés: az első versszak rímelésén valóban lehetne javítani egy kicsit az ölelkező rím érdekében, akár csak egy kis szóátcsoportosítással az utolsó sorában.
Mindettől függetlenül nagyon tetszett múltidézésed.
Gratula!
Baráti üdv.
Attila

szalaikincses2011. március 29. 18:17

Gratulálok a vershez!

zsomcike2011. március 29. 15:41

Kedves István, így jár a későn jövő. Mindent leírnak előtte. Azért mégis megjegyezném, hogy a megadott szavakra nagyon mélyről fakadóan asszociáltál. Gondolom, hogy ott a fellegekben Freud elégedetten vigyorog. Mindenkinek vannak gyermekkori félelmei, mumusai. Érzékenyen, de a vers végére feloldozást adva írtad le, ismét ragyogó rimmeléssel. Szeretettel, gratulálva olvastalak. Fruzsi

Vallejo(szerző)2011. március 28. 09:07

Köszönöm Kedves Kis Elveszettnek hitt Japán Csoda!
Örülök, hogy visszatértél, mert tudod aggódtam miattad a földrengések kapcsán!

jusziko2011. március 28. 08:54

A félelem és a kiszolgáltatottság érzése minden érzékeny lelkületű gyermeket végigkísér, akár szerető családban nő fel, akár nem. Milyen jó, hogy megírtad ezt a verset István!!! Én személy szerint nagyon köszönöm Neked, mélyen megérintett, letuszkolt érzéseket hozott a felszínre. Igazi gyógyír! Neked gondolom százszorosan az, hiszen ki tudtad írni magadból! Nagy szeretettel olvastalak!
a kis japcsi

Vallejo(szerző)2011. március 28. 07:15

Felülről, nehogy kimaradjon valaki!

Köszönetem Szima, öröm itt látni téged, na és a hozzászólásod olvasni......... Már a jelenléted is megtisztelő, de így még inkább!

Mahónia! Köszönöm kedves ezt a megtisztelő és főleg túlzó titulust, tiltakoznom kéne, de majd marha lennék amikor olyan jól esik.

Attila! Néked is köszönöm itt jártadat.

János Téged kimondottan vártalak, örültem is igazán.
köszönetem a szavaidért.

Nem különben Boglárkának. Köszönöm a hozzászólást!

Törölt tag2011. március 28. 02:37

Törölt hozzászólás.

ambrus.magdolna2011. március 27. 22:51

Nagyon csodálom a megadott szavaknak '' mesterét'' :))))
Elismeréssel gratulálok és vittem is !
Reped az 51. szívecske:)
Szeretettel : Mahónia!

Gadratil2011. március 27. 21:18

A megszokott minőséghez méltó, sokakra igaz vers. Vittem...

Justice2011. március 27. 20:50

Aki csak egyet lép is, útnak indul. Legtöbbször tudottak az okok és jó esetben a hogyanok is. Esetedben kedves István, tisztán látszik, jó úton jársz. Gratulál baráti üdvözlettel: János

Törölt tag2011. március 27. 15:25

Törölt hozzászólás.

Vallejo(szerző)2011. március 27. 07:35

Ildikó köszönetem a hozzászólásodért!

Anikó! Nagyon örülök Néked is hogy eljöttél, és bizony meghatottál!

nefelejcs2011. március 26. 22:49

Kedves István!
Mindig csodálattal adózom Neked, hogy megadott
szavakból micsoda remekművek keletkeznek
kezed nyomán. Ez most is így van.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy a sors, ami
nem kényetetett el régen, most már bánja, hogy
mit tett Veled, és így igyekszik jóvátenni gonosz-
ságát, hogy kárpótlásul adott Neked Isten áldotta tehetséget.
Szívből kívánom, hogy soha többé bánat ne érjen!
Szeretettel: Anikó

Xgildi2011. március 26. 19:14

Engem, bevallom, nem az írás verstani és kifejezésbeli értékeit ragadtak meg (merthogy a kifejezésbeli kötöttségek a ''megadott szavak'' kereteinek természetes velejárói), sokkal inkább annak a titoknak felfedése, melyet a más emberek értékei felé alázatos, azokat felemelő és támogató indulat háttere rejt: az, ami a gyermekkorában történt. Látható, hogy a traumákat átélt gyökerek felnőtt korra különleges gyümölcsöket nevelnek, főként az önkifejezésre elhívottaknál. Mások értékeinek tisztelete, erős intuíció és egyfajta - jó értelemben vett - megtörtség jellemzi ezeket a személyeket, akikben a szerzett (csupán a ''felidézésükkor bántó'') sérüléseik gyógyulását később a mások felé tanúsított jóindulatú támogatás és önzetlenség jelenti. (És persze, a sérelmek nagyvonalú elengedése: a megbocsátás.)

Vallejo(szerző)2011. március 26. 04:43

Az elmúlt napokban kevesebbet, rövidebb ideig voltam fenn.
Örömmel látom, Ti nem voltatok akadályoztatva és eljöttetek újabb versemhez.
Nagyon szépen köszönöm mindenki figyelmes és értő olvasását, hozzászólását.
Tisztelettel és szeretettel gondolok Reátok.
Nézzétek el hogy nem személy szerint köszönöm meg a látogatást, hisz a fenti soraim általánosan mindannyitoknak szól. Azt az időt a Ti műveitek olvasására fordítottam.

Bianca2011. március 25. 22:14

Drága Vallejo! Mélyen megrázott, hogy valós élményeken alapszik. Büszke lehetsz magadra, hogy ilyen csodálatos, másokra figyelő, segitő, tehetséges, okos ember lett belőled. Ez az igazság és nem üres dícséret, ha nem hiszed nézd meg a műveidet, nézzél meg minket, mennyi barátod van itt a Poeton és látod, hogy igazam van. Sok szeretettel Bianca

Cothineal2011. március 25. 14:30

kapunk a sorstól bizony hideget, meleget,
de bízzunk mindig, s átvészeljük a teleket.

vmi ilyesféle jutott most eszembe.
a vers ennél jobb már nem is lehetne, tartalma szívszorító... hogy mennyire született adott szavakból, s mennyire nélkülük - én azt mondom, ez lényegtelen.

Jó barátod, Dávid :)
(a szív bizonyos)

cedrus492011. március 25. 09:45

Döbbenet ez a vers, kedves István!
Bizakodtam, hogy csak a megadott szavakkal indult útjára a fantáziád, mint már annyiszor..de visszalépve a korábbi kommentekhez be kellett látnom, hogy tévedek..Sajnos. Versed olvasása közben a gyomrom táján éreztem azt a szorító érzést...
Szívembe hatoltak soraid! Sajnálom, hogy meg kellett tapasztalnod az Élet másik oldalát is...
Nagy vers!! Gratulálok szeretettel, és mindig tisztelettel feléd:
Zsanett

kapocsi.ancsa2011. március 25. 05:53

Nehéz sorok.
Üdv: Annamari

stapi2011. március 25. 04:59

Kedves István Barátom!

Amíg olvastam remekbe szabott versedet, egyre reménykedtem, hogy csak a megadott szavak miatt élted bele magad valaki helyzetébe, de aztán olvastam a magyarázatodat... sajnálom, hogy Te magad vagy a főszereplő.
Versed nagyon igényesen van megkomponálva, az ölelkező rím már eleve valami komoly témát sejtet. Az olvasó könnyen beleképzelheti magát a főszereplő helyébe, azonosulhat vele. Ez arra késztetheti, hogy többször is visszatérjen és olvassa. Mit is mondhatnék? Remek! Gratulálok!

19622011. március 24. 23:33

Kedves Vallajo,
Ismerős emlékeket villantottál fel, de milyen jó, hogy már nem olyan félelmetes, mint mikor átéltem azokat. Nagyszerű soraidhoz szeretettel gratulálok! Valika

abirta2011. március 24. 20:18

Nagyon jó István, bevallom többször el kellett olvasnom de nem bántam mert nagyon jó! mindenkinek ajánlom a többszöri olvasást.

KL2011. március 24. 15:10

Barátom!

Én nem fogom agyondicsérni most a versedet.
Minek?
Soraid önmagukért beszélnek! (oszt jó van)
Csak a baráti jobbomat nyújtom:Laci (39)

rildi2011. március 24. 14:55

Kedves István!
Kérlek nézd el nekem, hogy technikai okokból csak most jutottam el hozzád, most viszont nagyon meghatódtam csodálatosan szép versedtől. Szívszorítóan adtad át a gyermeki lélek gyötrődéseit, magányát, és annak a biztos pontnak a hiányát, amit csak az anya jelenthet számára.
Szeretettel gratulálok fájdalmasan szép alkotásodhoz! Ildi

Bianca2011. március 24. 14:36

Nagyon szép. Hiába az igazi művész átél minden sorsot. Tökéleteset alkottál, a szívem belefacsarodott. Köszönöm, hogy megírtad. Sok szeretettel Bianca Persze, hogy vittem:)) Ilyet nem hagynék itt, soha!

Golo2011. március 24. 12:41

Kedves István, összeszorult a szívem, míg olvastam versedet. Engem rugdosott is az élet, de az anyám mindig kivédett minden rosszat, míg felnőtt fejjel magam nem mentem a falnak. Csak most ébredtem rá igazán, mennyire szerencsés gyerekkorom volt anyám szárnyai alatt.
Gyönyörű a versed, és életereje van. Szeretettel gratulálok, és viszem: Radmila

csillogo2011. március 24. 12:14

Kedves István édesanyád csak kívánta és álmodta neked a szebb jövőt, de nem úgy alakult az élet a nagybetűs.Szenvedés - gyermeklélekkel - nagyon nehéz - sokáig kísért és nehéz feldolgozni.Komoly mondanivalóval, nagyon mély gondolatok tapintható a fájdalom,mint a hűvös kallantyú!
Szeretettel:Marika

wannamari2011. március 24. 08:22

Erős, komoly témát fogtál meg. Elgondolkodtatott, elmerengtem rajta, mélyen megérintett. Köszönöm, hogy olvashattam.

Annamari

lira2011. március 24. 07:43

Kedves István!
Csak elképzelni tudom, milyen szörnyű lehetett, hasonlót -szerencsére- én nem éltem át.
Jó, hogy túl tudtál lépni rajta, és ''nem is bánt a múlt''.
Szeretettel olvastam versedet: Éva

mystynekatika2011. március 24. 07:22

Nagyon szuggesztív!
Amilyen mélyről törnek elő.
annyira fájdalmasak voltak!

mezeimarianna2011. március 24. 04:44

Remek vers!!Gratulálok!!!

alberth2011. március 23. 23:06

Gratulálok generációs időket átölelő versedhez. A megadott szavakkal való alkotás úgy látom, neked különösen kedvenc kihívást jelent. Érdekes hogy az ember lelkébe gyermekkori traumái szinte beleégnek élete végéig.

Rika2011. március 23. 22:21

Mennyire ismerős!
Lehet ezek a közös emlékek hoztak sokunkat e közös oldalra.
Örülök,hogy olvastalak.

EDY2011. március 23. 22:08

Kedves István!
Mélyen elrejtett,talán már majdnem azt hisszük,hogy elfeledtük.Aztán egy aprócska mozzanat miatt kíméletlenűl és iszonnyal tör felszínre a múlt.Az amit mi már rég elengedtünk volna,de bennünket nem eresztett.Eddig.És'' rossz ''emberek már biztosan nem leszünk.Nem is tudom kell-e itt gratulálni,mindenesetre szívvel és egy gombóccal torkomban olvastalak.Szeretettel,Edina(28)

19542011. március 23. 20:50

Kedves István!
Nem is tudod mennyire ismerős érzésekről írtál!
Gratulálok remek versedhez, szeretettel: Piroska

meszeletra2011. március 23. 20:47

Kedves István Barátom!

Versed olvasása közben az az érzésem támadt, hogy egy kis kitérő, kitekintés után szerencsésen visszataláltál igazi alkotói önvalódhoz. Ebben mozogsz otthonosan, ez áll talán a legjobban Neked, és ebben érzed jól magad, minden valószínűség szerint.
Nincs nehéz dolgod - gondolhatnánk -, hiszen a keret, a történet gerince adott, és csupán ki kell tölteni a hiányzó űrt. Nehéz dolgod van mégis, hiszen az irány mindig kötelezettségekkel, korlátozásokkal, akadályokkal jár együtt, de Te oly könnyeden veszed mindig eme akadályokat, hogy mások számára nem is érzékelhetőek azok.
Most is jó volt olvasni Téged!
Szeretettel tettem, és gratulálok!

szederfalu2011. március 23. 20:40

néha erre járok ám még és benézek:))))

czegledy662011. március 23. 19:59

Kedves István!
Gratulálok érzelmekben gazdag versedhez! Átérzem gondolataid súlyát. Marcsi

19702011. március 23. 19:31

Nehéz többet mondani a hozzászólások után. Amit mégis megemlítenék:a beszédes sorok.
''Anyám édes álmot kívánt!- Nem ígért!''
S hogy tanultál az idővel, a korral jár a tudás:-)
''Buszon már én is kallantyút markolok''
ha nem akarunk elesni, bizony fogózkodni kell....
Csak az nem harcol, aki már a félelmeit legyőzte!
Kicsit össze-vissza írtam a gondolataimat, nézd el nekem!:-)
A versedhez gratulálok!

Dram2011. március 23. 19:29

Kedves István! Nagyon megérintett versed, mert a gyermekkor átélt eseményei mélyen belénk ivódtak és akaratunk ellenére is időnként felszínre törnek. Jó, hogy Te ki tudtad magadból írni. Köszönöm, hogy másokat is elgondolkoztattál,- engemet is. Üdvözöllek, András.

versike2011. március 23. 19:09

Kedves Cipótesó,

nem is tudom mit mondjak... én meg voltam győződve, hogy az életedben a derűs gyermekkortól a gondtalan kamaszéveken át most is a teljes harmónia uralkodik ( már persze, ha nem csened el a kenyércsücsköket... :))))

Azon már nem csodálkozom, hogy a megadott szavak Nálad inkább támpontot adnak, hogy megvethesd a (vers)lábaidat, de persze, a téma meglelése, kifejtése a Te elvitathatatlan érdemed!

Nagyon jól megfogtad ( vagy inkább ''beléd égett''...? ) a rémülten a veszélyforrásra érzékeny, figyelő gyermek lelkivilága, ''menedékei'' ( ''egérke útja, a zug, várad a sarok'' ) és a felnőtt már leülepedett, a korábbiakból építkező nyugalma - rezignáltsága: ''Buszon már én is kallantyút markolok''...

Egyszóval: ismételten gratulálhatok! :))

amalina2011. március 23. 18:20

Remélem, hogy ez a rémségeket leíró vers csak a megadott szavak miatt lett ilyen amilyen. Ha valóság: - rettenet.
Jó vers, viszem.
Sch. Éva

haaszi2011. március 23. 18:14

Nekem is Sütő András jutott eszembe az első sorról, bár nála az anya könnyű álmot ígért egész pontosan. Sok gyermeknek volt menedék a kis zug, a sarok, vagy asztal alja... s ha felidéződik a múlt, előjön ismét a sok félelem, bántás...
Szépen idézed fel emlékeidet, melyek hihetetlenül passzolnak a megadott szavakhoz... Gratulálok, kedves Vallejo!

Kicsikinga2011. március 23. 17:48

Nagyon szomorú, hogy a megadott szavakból keserű gyermekkorodat írtad meg, és én nem is mondok többet, mert...
Úgy is tudod, hogy ilyenkor az én szívem sír...

Törölt tag2011. március 23. 17:47

Törölt hozzászólás.

Karsai_Tibor2011. március 23. 17:25

Kedves István!

Szívbe, lélekbe hatol művednek jelentése.
Mélyen megérintett, szeretettel olvastalak!

Pera762011. március 23. 17:25

Nézd meg az IDŐT!
De gondoltam, hogy inkább elhúzok, mert még...ki tudja...talán kikapok...vagy nem is tudom...
Van- e véletlen? Nincs...nincs...mindennek értelme van, minden valamiért történik, csak akkor válik világossá, amikor eljön az idő ahhoz, hogy megérthessük.
Ha te nem így nőttél volna fel, nem lennél ilyen felnőtt! Ebből tanultál...sajnos...hogy ilyen ne legyél...
István, István semmi sem véletlen.

Vallejo(szerző)2011. március 23. 17:10

Erika Te ott voltál?
Nem javítalak ki, mert így tökéletesen helyén való minden, de minden szavad!
Tudom ám hogy miért tudtad ilyen jól!
Mert ÉRTESZ!
Köszönöm!

Pera762011. március 23. 16:45

Hűha!

Pera762011. március 23. 16:44

Kedves István!
Ölelkező rímek, - habár az első szakasz első és utolsó sorvégét én még javítanám - és tiszta 11-es sorok.
A tartalma nagyon beszédes és szívbemarkoló...már az első sor: hiszen csak kívánt, nem tudott ígérni, nem tudott nyújtani édes álmot... A félelem, ami abban a kisgyermekben életre kelt sokrétű: nemcsak az estétől, hanem a belső démonoktól és az élő kegyetlen, nyers valóságtól - talán az apától - is tartott, hiszen olyan kicsire összezsugorodott volna, mint egy kisegér, hogy el tudjon bújni...
''Majd szólok a gyilkosnak, hogy ölje meg!'' - milyen nagy elkeseredés, düh, indulat sugallhatja ezt...
Azt hiszem, a te életed gyermekkori mozzanatait felnőttként is ugyanolyan mély gyűlölettel éled át újra.
Az utolsó szakaszban érzek némi megkönnyebbülést, a már felnőtt szemszögéből, de ezt egy ellentéttel mégis ,,megcáfolod'', hiszen a seb alatt eleven, lüktet és fáj mindaddig, amíg él(sz).
Tehetetlen volt még a kisgyerek, tehetetlen már a felnőtt is, mert a múltat sem megváltoztatni, sem visszaforgatni nem lehet. De az ilyen példák úgy állanak a lelki szemek előtt, mint egy lángoló felkiáltás! És tudva tudom, hogy te ilyen éppen ezért soha nem leszel. Kemény lecke lehetett...
Én csak azt tudom mondani, amit gondolok, ha bármi másképp van, volt, javíts ki, én ezt láttam.
És ne felejtsem el azt sem, hogy a megadott szavakat mindig úgy elrejted, hogy ha alant nem olvasnám és már a fórumban nem olvastam volna, akkor nem is sejteném, hogy azokból, azokra építkeztél...
E

Vallejo(szerző)2011. március 23. 16:20

Kedves Hozzászólók, Szeretve Tisztelt Alkotótársak!
Egyként szólok hozzátok, erre a közel azonos reagálásotok késztet, s mert úgy érzem tartozom ennyivel.
Amikor megláttam a megadott szavakat, (lendül) újra lendült az a bizonyos kar, hogy lesújtson rám, (sarok) újra láttam hová szoktam bújni, (bizarr) újra beleborzongtam amint eszembe jutott mit mondtam akkor.
Tehát nem tettem mást, mint leírtam azt ami volt, hisz a szavak maguktól megtalálták a helyüket, mondjam azt, hogy sajnos helyük volt.
A VERS SZÓRÓL SZÓRA IGAZ!!!!!!

Hálásan köszönöm a jelenléteteket, hozzászólásaitokat, és főként a figyelmes olvasásotokat.
Szeretettel gondolok véletek, szüntelen!!!!!!!
Ja de ezt úgyis tudtátok!

BakosErika2011. március 23. 15:56

Kedves István!
Én is csak azt tudom mondani, hogy döbbenetesen jó a versed! Oly mélyen megérinted az olvasót, mivel eszünkbe juttattad gyermekkori félelmeinket, démonjainkat szinte átsütnek a sorok között.
Gratulálok! Ismét nagyot alkottál!
Szeretettel olvastalak! Erika (14)

piroska712011. március 23. 15:35

Kedves István!Nagyon szép!Nagy szeretettel gratulálok!Piroska(13)

szzs2011. március 23. 15:23

Ölelkező rímeiddel a biztonságot kereső gyermek szorongását idézed bennem, kedves Barátom! Sütő Andrásnak könnyű álmot ígért, ha megérti múltját, neked édeset kívánt, hogy fel tudd dolgozni! Remek, remek mind formailag, mind tartalmilag. Szeretettel olvasom, és olvasom! Szívem hasad belé! Gratulálok: ZSuzsanna (12)

fredi2011. március 23. 15:14

Kedves István örvendek, amikot, ilyen verseket olvashatok, mint ez. A mondanivaló sem megvetetndő, de engem lenyűgöz az a biztonság és perfekció, ahogyan a formai elemeket uralod. Ez egy igazi vers, amit mondani Kell!
Az első sorban Sütőt parafrazálod?

Törölt tag2011. március 23. 15:11

Törölt hozzászólás.

helszlo2011. március 23. 15:01

Döbbenetesen szép! Grat.
Laci

Evelyny2011. március 23. 14:50

Kedves István

Ez a vers nagyon megható.Gyönyörűen megírt,átgondolt érzelmek.Nagyon szép ez a vers.A vers nekem azt adta,hogy ezt átélted ezt a szörnyű emléket még gyermekkorodba.Megérintett ez a vers,de nagyon.A vers hasonló érzéseket adott,mint József Attila Kései sirató című versénél.Könnyedén írod a sorokat és ez nagyon jó érzésekre vall.Gratulálok ehhez a vershez.Az ember tényleg tanulhat tőled.Köszönöm.Üdv:Evelin

Törölt tag2011. március 23. 14:19

Törölt hozzászólás.

Grigo_Zoltan2011. március 23. 14:18

Mélyen megérinti az embert a versed István!
Sok minden felkavarodott bennem is. Nagyon sok emléket hozott felszínre, jót ls rosszat egyaránt.
Valóban kivételes dolog megadott szavkból ilyen remek verset írni!!
Öszinte gratulációm neked : Zoltán

cseg762011. március 23. 14:08

Ügyesen forgatod a tollat. Drámát csinálsz egymástól független szavakból. Felháborító ez a könnyedség!:):)
Gratulálok szeretettel Csegő

kozmazsu2011. március 23. 13:46

Istvánom!
Pazar, ahogy a megadott szavakat mondandódba ülteted, de méginkább, ahogy a szavakat döbbenetes tartalommal töltött meg. Drámaian megírt gyönyörűséges versedhez szívből gratulálok!
Szeretettel: zsuzsa

1943sedimre.2011. március 23. 13:10

Kedves István! Már megint mit műveltél! Egyedülállóan remek verseket írsz adott szavakból! Csak csudálom (és viszem) !
Baráti üdv. Imre

Csuti7292011. március 23. 13:04

Drága poet-appu :)
Nagyon szomorúvá tett a versed, és sajnos helyenként át is tudtam élni. Örülök, hogy ''Elhagytakdémonjaim, - nem harcolok''!
Az embernek mindig vannak fájó emlékei, de szerintem fontos, hogy ezeket vagy megszépítsük magunknak, vagy tényleg csak a tanulság levonása miatt idézzük fel. Annak kell örülni, ha egy szenvedéses időszaknak vége, és amennyire lehet magunk mögött hagyni. Ismét nagyszerű verset írtál, de most talán inkább a mondanivalója a mély és megrendítő,mint a rímeid sziporkázóak! Ez így is van jól ebben a témában szerintem!
Szeretettel olvastalak! Remélem jól vagy, és felétek is ilyen szépen süt a napocska! :)
Ölellek! Csuti

Lilly2011. március 23. 12:43

Kedves Vallejo.

Versedről eszembe jutott egy idézet, remélem nem bánod ha ideírom: ''Ez idáig hittem abban, hogy jön valaki, és felitatja lelkemről a könnyeket. Immár azzal is beérném, ha kapnék egy átkozott zsebkendőt. Így adod alább, mindig alább, amíg élsz..''
Megérintett a versed. Valahol mélyen magamra találtam benne. Minden gyermek fel akar nőni, aztán amikor felnő, rájön mennyivel könnyebb volt gyereknek lenni. Hiszen hol vannak gyermekkorunk démonjai a maiakhoz képest.
Köszönöm hogy olvashattam.
Szeretettel: Lilly

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom