Szerző
Kozma Dávid

Kozma Dávid

Életkor: 29 év
Népszerűség: 2 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 635 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. február 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Kozma Dávid

Emlékezz rám

Illatod hozta a tavaszi szellő
Körbefont és lelkem fája megnő`
Onnan tekintek reád, leányka
Egy angyal képében, egy könnycseppbe bezárva

Egy könnycseppbe, mely arcomról lefolyva
A szívem melegében, jégvirágba fagy
Csak nézlek némán, te mosolyogsz
Smaragdzöld szemeidben álmaim hordozod

Érzem hogy kezed megérint és felsegít
Mosolyod, mint lelked tengere mélyre merít
Így megyünk tovább utunkon, félve
Hogy e két szívet e kéz el ne eressze

Megállunk, itt az utunk vége
Ajkaid súgnak, de nem értem
Búcsú ez? Vagy csak egy szent szó?
Már nem tudom, mi az álom vagy a való

Szívembe` egy angyal lakik immár
El nem ereszt, el nem hagy már
Kérlellek ne ébressz fel többet
Mert álmomnak csak szíved vethet véget

Elalszom karjaidban, te nyugtatsz
Szívemnek nem kell más, ha itt vagy
Így megyünk tovább az utunkon
Melyben e két szív egymásba fonódott

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


stapi2011. február 14. 07:25

Szép vallomás, emlékezet, de talán egy kissé tömörebb lehetett volna. Gratulálok!

Twilight2011. február 12. 14:51

Szép!!:)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom