Szerző
Garai Erzsébet

Garai Erzsébet

Életkor: 26 év
Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 796 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. február 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (2)

Garai Erzsébet

Hazug szívem

Mit tettél, szívem? Mibe rántottál?
A legsúlyosb helyzetben fájdalmat okoztál.
Az ésszel mindig is ellentétben voltál,
S most te vagy az, ki veszélybe sodortál.

Hatalmas káosz, mi uralkodott bennem
csúnyán meggyötörte, szétzúzta a lelkem.
S e sok hamis érzelem, szörnyűséges tettem -
nekik köszönhetem, hogy ily szomorú lettem.

Elhagytam azt, ki legjobban szeretett,
Ki teljesen kitöltötte, jelentette éltemet.
Micsoda hiba volt... Rossz felé sodródtam,
nem tudtam mit teszek, nem önmagam voltam.

Hányszor is mondtam, hogy nem kérek belőle,
Minden rossz dologba menekültem előle.
Volt, hogy boldognak éreztem magamat,
De kicsit csak; elmúlt egy pillanat alatt.

Átvertem magam, mindenkit átvertem,
s mikor eljött az idő, hogy helyre tehessem
megzavarodtam, szétzúztam egy álmot,
Mert nem így képzeltem el a világot.

De szívem! Végül a helyes útra tértél,
A valódi énemhez visszavezettél.
Többé - ígérem- nem leszek ostoba,
Szerelmem iránta nem inog meg soha!

2010. december 3.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom