Szerző

Moczok Márió

Életkor: 28 év
Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 488 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. január 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Moczok Márió

Mindent elpusztító

Még annyit mondanék így végezetül
hogy mindent megért így férgestől.
Jól döntöttem, hogy elhagytalak
de szívem vérzik, mert megtapostad.

Minden úgy indult, hogy örökké tart,
hogy test és lélek minket összetart.
Nevetés a parkban és éjszakákon át,
megéltünk együtt sok-sok csodát.

De. Annyi minden változott köztünk,
Láncra vert kutyákként küszködtünk.
Ha elszöktünk már nem nevettél
úgy éreztem mindig csak megvetettél.

Kedvetlenség, megannyi kérdések,
egy tekintettel mindenem széttépted.
Az álmaim a vágyaim az életem,
úgy éreztem nincs miért élnem.

Tudom volt sok hibám, megannyi tévedés
miattam ér fájdalom tudom nem kevés.
Látom nem minden ment úgy ahogy akartuk,
Kapcsolatunkat rossz irányba hajóztuk.

Keresnem kell nekem is és neked,
valakit aki igazán jó velem s veled.
Olyan jó mint egymásnak mi rég,
és összeköt majd vele valami égő kötelék.

Még annyit mondanék így végezetül,
hogy mindent megért így férgestől.
Jól döntöttem most, hogy elhagytalak.
Sajnálom, már más érzések hajtanak.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


pupa2011. február 6. 21:54

Kegyetlen és őszinte, mint Ady Endre Elbocsátó szép üzenete...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom