Szerző

Kovácsné Perei Irma

Életkor: 62 év
Népszerűség: 12 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 680 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2011. január 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (2)

Kovácsné Perei Irma

A Szél

Erdők alján, fent a magas bérceken,
hangosan zokogva, süvít a szél.
A múlt emlékéről mesél.
Volt a városban, a falvakban,
fújt az utcákban,
hol a fák lehulló levelét
söpörte elénk.
Járt a házak udvarában,
de neki, ott sem volt, menedék, mert
Ő a hatalmas Szél.
A természet fia!
Jó gyermekként:
neki, ezért kell mindig fújnia.

2011. január 4.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


1957(szerző)2011. január 12. 14:11

Köszönöm, hogy olvasol.
Üdv Irmus.

v_jozsi2011. január 12. 12:39

Kedves kis vers!
Üdv. jozsi

1957(szerző)2011. január 9. 21:31

Kedves Wite.
Köszönöm, gratulációdat.
Üdv. Irmus.

1957(szerző)2011. január 9. 21:30

Marianna. A szélnek ez jutott.
Köszönöm, hogy olvasol.
Irmus.

1957(szerző)2011. január 9. 21:29

Kedves Kicsikinga.
Köszönöm, hogy szívvel olvasol.
Irmus.

Törölt tag2011. január 9. 09:52

Törölt hozzászólás.

mezeimarianna2011. január 9. 04:57

Hát igen...kinek mi jutott...

Kicsikinga2011. január 8. 20:28

Szinte megsajnáltam szegény szelet!
Olyan kedvesen írtál róla! Örömmel és szívemmel olvastam!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom