Láttam magam...
Láttam magam hosszú álomban
Hemperegni tétlen, tudatlan.
Magasban hinni képzelt valóm,
Bábom mozgatni üres padlón.
Láttam magam választ várva,
mint halántékomon pedző dárda.
Mikor jön e hang kiadója?
Összhang híján ment a harc e szóra.
Láttam magam választani képtelen,
Kiért is kell kiállnom most éppen?
Kapcsom nem lévén test és lélek közt,
Tudtam egy nap mégis megérzem a közt.
Láttam magam testembe burkolózva,
hozzáférhetetlennek hitt lelkem óvva:
Szívem kihasználatlan magam által,
testem kiszolgáltatottan mások által.
Láttam magam gyűjtögetni ezernyi érzést,
felbontatlan hevernek szerteszét,
félretéve. Majd ha képes leszek!
Felbontom, ha meg is veszek!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Törölt tag2011. november 7. 17:20
Törölt hozzászólás.
bator2010(szerző)2010. december 11. 22:59
Igazából már elkezdtem bontogatni ...talán picit szaggatnám is őket:) de nehéz hagyni hogy minden jöjjön a maga idejében:) azt hogy írok e még ezután vmit nemtudom, az biztos hogy már ijen hangulató verseket nem akarok írni...de kitudja mi lesz még:) az biztos h a szint az marad:) köszi a kedves szavakat :)
Kicsikinga2010. december 9. 12:19
Szerintem is ''fel fogod bontani''!
Érdekes fejtegetéseidet szívesen olvasom, és szeretettel figyellek ezután!
Kíváncsi vagyok mi lesz a bontogatás eredménye!