Szerző

Papp Dóra Kinga

Életkor: 25 év
Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 658 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. december 1.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Papp Dóra Kinga

Tűz

Állj meg! Nézz rám! Ne menj el!
Kérlek, szabadíts fel szerelmeddel!
Állj meg! Ne menj el! Nézz rám!
A tűz elnyel lassacskán.

Éget, s hamuvá perzseli bőröm,
segíts, hogy szívem megmeneküljön!
Még ellenáll, érted lüktet tovább,
de idővel nem marad más, csak parázs.

Ordítok, de te nem hallod meg szavam,
a tűz körében állva nincs kiutam.
Fáj, de szívem miattad mégis benn vár,
a vörös függöny mögött les rá a halál.

Nincs kőből, nem bírja a forróságot,
lát téged, s kibírja a gyötrő átkot.
Szenved, de minden erejével kitart,
hisz elviseli a perzselő vihart.

De a lángok egyre magasabbra csapnak fel,
mindenfelé hamu száll a széllel.
Bárhogy is küzd, elnyeli a pusztító homály,
izzó parázs marad, s nem dobog többé már.

És mégis: a leégett pusztán hallani a morajt,
ha jól figyelsz, észreveszed a zajt.
Gyenge - de mégis ott van,
a szívem az, hisz szerelmem halhatatlan!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


10082010. december 1. 18:17

Nagyon egyedi szép vers!
Gratulálok!
Zsuzsa

Pappka(szerző)2010. december 1. 17:19

:D köszi

Kicsikinga2010. december 1. 15:56

Visszajövök!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom