Szerző
Horváth Szabolcs

Horváth Szabolcs

Életkor: 34 év
Népszerűség: 23 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 325 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. november 28.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Horváth Szabolcs

A messzeségben...

Egy tompa, kéjes érzés bizserget,
Csontomig hatolva átölel,
Éles késként hatol a szívembe,
S a felismerés itt van közel;
Elmémre egy képet rászögel:
Életem előtti emlékeket
Szemem mélyére gyömöszölve,
S tudom, ezt sosem feledhetem el.

Minden, mi létezett egykoron,
Ott volt kezdetben a végtelenben,
A szétszakadó ködfátyolon.
Szétrobbanó csillagok belseje,
Mint a hideg teremtés ereje;
Az álom-anyag szétszóródott
Távol, tőlem milliárd évekre,
Mégis lelkem mélyén íródott.

Kedvesem, ha most velem jöhetnél,
Magammal rögtön elvinnélek.
Születő csillagok fénye elé,
Csukott szemmel repítenélek;
S látnánk, színes-e ott az élet;
Közelítenénk a mélység felé -
Leolvad rólunk minden részlet,
S közben fognánk egymás fakó kezét...

2010. október 12.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Törölt tag2010. december 2. 19:03

Törölt hozzászólás.

10082010. november 28. 19:24

Szép képzelődés :)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom