Szerző
Vers

A verset eddig 825 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. november 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (2)

Hoffmann Richárd

Az utolsó csók

Jégmosoly ül arcomon,
Még soha nem sírtam más előtt.

Szívem dobban testemben,
Lelkem remeg szívemben.

Az utolsó csók íze égeti az ajkam,
De hangodat már nem hallom a zajban.

A zajban, mit gondolatom alkot.
A könny, mit belőlem fakasztott.

Ölelésed érzem.
Megöl!

A halál lett már kedvesem,
Mely szerelmeddel büntet.

Keserves és fájó felejtésed,
Lehetetlennek látszik.

2010. szeptember 28.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


--angela--2010. december 3. 21:12

Nagyon jól végigvitted és leírtad a gondolataid, érzéseid. Az utolsó sort nagyon eltaláltad.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom