Szerző
Purzsás Attila

Purzsás Attila

Életkor: 57 év
Népszerűség: 138 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1172 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. november 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (24)

Purzsás Attila

Örök körforgás

Mindannyiunk élete
egy megszakítás nélküli lánc
örökös körforgás
vadító tánc
mint pókháló ágazik ezer felé szét
beleszőve a hálóba sok ezernyi lét
így sosem vagyunk egyedül
mert végtelen a lánc
s ha pattan is el sok-sok fonál
nem áll meg a tánc
mert az élet mint szorgos pók
sző csak egyre sző
a sok szakadt szál helyett
újabb s újabb nő
nem állhat meg így soha
az örök körforgás
milliónyi emberöltő
mégis mind-mind más
de valakivel mindig összeér kezed
ez itt az égi csoda
ez az életed

2010. július

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


purzsasattila(szerző)2011. január 2. 20:11

Köszönöm, kedves Peti! :))

Törölt tag2011. január 2. 18:35

Törölt hozzászólás.

purzsasattila(szerző)2010. november 26. 19:03

Köszi Ildi, puszi neked is! :))

ildi492010. november 26. 17:59

Szia Attila....

ügyes vagyok megtaláltam, amit írtál köszönöm örülök a tanácsaidnak és valóban van benne igazságod...

szép ez a versed puszika Ildikó

purzsasattila(szerző)2010. november 22. 07:19

Máté, köszönöm szépen! :)

Törölt tag2010. november 22. 02:49

Törölt hozzászólás.

purzsasattila(szerző)2010. november 21. 18:35

Köszönöm, kedves Évi!
Bizony mindig kell egy kéz! :))

szonett2010. november 21. 18:24

Ez olyan jó, hogy mindig van egy kéz:)) Szép gondolatok, viszem magammal:))
Szeretettel: Évi

purzsasattila(szerző)2010. november 21. 14:45

Köszönöm szépen, kedves Fruzsi! :))

zsomcike2010. november 21. 10:11

Kedves Attila, az élet értelmét írtad le, ezt elég nehéz lett volna keretek közé szorítani. Szeretettel gratulálok! Fruzsi

purzsasattila(szerző)2010. november 18. 09:16

Kedves István Barátom!
Örülök, hogy ismét meglátogattál és elmondtad véleményedet. Valóban én inkább a kötött versformákat részesítem előnyben, de azért ha a helyzet úgy hozza, elkalandozom egy kicsit a szabadabb formák felé. Igazából ezt a verset, a mondandóját, jobban el tudtam képzelni ebben a formában, mintha keretek közé szorítottam volna.
Köszönöm kedves hozzászólásodat, ami nekem mindig kiemelten számít!
Üdv.
Attila

purzsasattila(szerző)2010. november 18. 09:10

Kedves Ági, Livi, -tenger,
köszönöm, hogy megtiszteltetek figyelmetekkel! :))

Vallejo2010. november 18. 08:07

Kedves Attila Barátom!

A versed olvasva az első gondolatom az volt, hogy lám te is megpróbálkozol megfogalmazni a megfoghatatlant, az élet értelmét. Az ember tudatra ébredése óta örök kérdés ez, hogy vajon mi is az élet, mi a lényege.
Mindenesetre érzékletesen szemléltetted a hasonlatoddal az élet szakadatlanságát, körforgását.
Tetszett a versedben, hogy a párhuzamban lelt gondolatodat szépen végig vezetted.
Látom egyre többször tévedsz a szabad versek mezejére, holott Te a klasszikus formát részesítetted előnyben. Nem mintha itt nem mozognál otthonosan.
Már a témáért is megítéltem néked elismerésem!
Szeretettel és barátsággal: Vallejo (26)

Törölt tag2010. november 18. 00:47

Törölt hozzászólás.

Livi842010. november 17. 20:37

Kedves Attila! Remek ez a vers, vittem, nagyon tetszik, szépen végigvezeti a körforgást...szeretettel olvastalak: Lívi

kreativ552010. november 17. 17:58

Kedves Attila!
Nagyon szépen fogalmaztad meg az élet körforgását.Most a szívünk ért össze és az enyém el is törött. Szeretettel: Ági

purzsasattila(szerző)2010. november 17. 16:22

Kedves Erika!
Köszönöm kedves szavaidat, szeretettel láttalak! :))

purzsasattila(szerző)2010. november 17. 16:22

Kedves Kalitka!
Próbálom megtalálni az értékeket, szerencsére azért általában sikerül! :))
Szeretettel láttalak!
Üdv.
Attila

purzsasattila(szerző)2010. november 17. 16:19

Kedves Marika, köszönöm szépen! :))

Pera762010. november 17. 15:49

Ha elszakad a lánc, ha elveszítünk valakit akkor is mindig van másik kéz, kezek, láncszemek, örökös körforgás csakugyan. Itt a hit mély megfogalmazása is érződik: nincs vége soha...
,, valakivel mindig összeér kezed
ez itt az égi csoda
ez az életed''
Remek lett!
Szeretettel: Erika

kalitka2010. november 17. 14:32

Nagyon szépen írtad meg versedet az életről. Arról árulkodik, hogy mindig megtalálod az igazi értékeit...
Gratulálok!
Szeretettel olvastalak,
kalitka

Evelyny2010. november 17. 14:30

Szívesen

csillogo2010. november 17. 14:09

Gratulálok remek versedhez kedves Attila igen olyan az Élet,mint egy vonat sokan ki be szállnak utaznak együtt -összeér benne kezük s szívük is - aztán kicserélődik még a sínpár is és újra indul a körforgás!Maradok szeretettel!
Marika

purzsasattila(szerző)2010. november 17. 11:28

Köszönöm, Laci! :))

helszlo2010. november 17. 11:26

Nagyon jó! Szívvel!
Laci

purzsasattila(szerző)2010. november 17. 11:04

Köszönöm, kedves István! :)

rapista2010. november 17. 07:25

szép, pozitív gondolatok.. és körtáncol a ritmus is..

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 20:39

Köszönöm szépen, kedves Virág és Marcsi! :))

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 20:38

Szeretettel köszönöm neked, kedves Zsuzsanna! :))

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 20:37

Köszönöm, kedves Evelin!
Elkényeztetsz véleményeddel! :))))
Üdv.
Attila

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 20:36

Kedves Maya,
Kedves Zsanett,
nektek is nagyon köszönöm! :))

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 20:35

Kedves Albert!
Köszönöm látogatásodat és véleményedet! :))
Úgy van, ahogy írtad, egymásra vagyunk utalva!
Örültem neked! :))

czegledy662010. november 16. 20:30

Gratulálok.:) Marcsi

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 20:29

Kedves Levente!
Köszönöm véleményedet, amit mindig nagyon várok és amire sokat adok! Minden megnyilatkozásodból látszik, hogy szereted a természetet! Ezzel én is így vagyok! Kirándulásaim, barangolásaim során én is sokszor jártam úgy a pókhálóval, mint te. Mindig csodáltam ezeket az apró teremtményeket, hogy milyen művészien képesek megszőni a hálót, és valóban innen jött a hasonlat, mert az élet fonala is ilyen szövevényes.
Egyébként azt vallom, az életet elpusztítani nem lehet, talán csak az élet tudná elpusztítani saját magát, de ez nem fog bekövetkezni!...Remélem!
Köszönöm, hogy ismét nálam jártál!
Baráti üdv.
Attila

Törölt tag2010. november 16. 20:29

Törölt hozzászólás.

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 20:18

Kedves Zsolt, neked is köszönöm! :))

szzs2010. november 16. 20:15

Így az ember soha nem lesz maga, társa lesz a nagy döntésekben, nem lesz magára utalva bánatában, elesettségében! Ezek nagyon fontos és ''emberi'' gondolatok, kedves Attilám! A vékony, szinte láthatatlan, de mégis rendkívül erős kötelék az, minek neve szeretet! Gratulálok szeretettel: ZSuzsanna

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 20:13

Köszönöm szépen, Zoltán!
Igen, így van, azt a kezet mindig keressük, de szerencsére általában meg is találjuk!
Örültem látogatásodnak! :))

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 20:11

Kedves Ági!
Örülök hogy elgondolkodtattalak, szeretettel láttalak ismét! :))

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 20:10

Kedves Zsolti, köszönöm hogy ismét benéztél hozzám, és köszönöm véleményedet, ami mindig fontos nekem! :))

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 20:07

Kedves Zsuzsa,
Kedves Margó,
köszönöm szépen! :))

Evelyny2010. november 16. 19:43

Kedves Attila!
Nagyon szép és nagyon meggyőző lett ez a vers.Szimplán szólva egy élethez szóló igazán szép vers.Csodás gondolatokkal ékesítve egy csodás embertől vagyis tőled.Munkád aranyat vert nálam.Kedvenc lett.Üdv:Evelin

cedrus492010. november 16. 19:41

Tetszik, kedves Attila. Gratulálok!

mezeimarianna2010. november 16. 19:31

:))Gratulálok!!!

alberth2010. november 16. 19:09

Kedves Attila!
Az ember társas lény és olyannyira, hogy magától meg sem születhez, fel sem cseperedhez. Egymásra vagyunk utalva, családfánk fraktálján egyre több ág van és kapcsolataink is, mint a pókháló valóban beszövik sorsunkat.
Kéz a kézben valósul meg az öröklét, az örök élet. Szép gondolat, e nélkül az élet nem élet.
Gratulálok lélekből írott versedhez!
Alberth

meszeletra2010. november 16. 18:21

Azt hiszem, megtaláltad a legtalálóbb hasonlatát az életnek, kedves Attila, amely valóban olyan, mint a szövevényes pókháló.Már csak azért is remek hasonlat, mert ismerjük a pókfonál rendkívüli szakítószilárdságát.Erdei sétáim során gyakran belegabalyodom, igyekszem letépni magamról, de a szál ellenáll.Ilyen az élet is.Szóljon bármi is ellene, az élet évmilliókon át fennmaradt.És remélem, így lesz ez ezután is.Gratulálok meggyőző versedhez!

Törölt tag2010. november 16. 17:31

Törölt hozzászólás.

Grigo_Zoltan2010. november 16. 17:24

Kedves Attila !
Az élet tényleg ilyen amilyennek megírtad, és valóban, mindig megtaláljuk azt a bizonyos kezet, ebben a nagy kőrforgásban !
Tetszett a versed ! Baráti üdv neked : Zoltán

hamoriagi2010. november 16. 17:16

Elgondolkodtattál...de megérte, gratulálok: Ági

P.Clou2010. november 16. 17:15

Kedves Attila.Először is köszönöm,hogy múltkori hibámra felhívtad figyelmemet.A versedet elolvasva,nagy igazságot fedeztem fel amivel szerintem mindenki azonosul.Nekem nagyon érthető magyarázata az életnek,versed minden szava.Nagyon jó volt olvasni és úgy érzem ott a helye nálam.Gratulálok.Zsolti.

fema19952010. november 16. 17:05

Élet és halál milliónyi emberöltőn át...de az élet valóban egy csoda.

10082010. november 16. 16:43

Attila, remek verset írtál!
Szeretettel gratulálok!
Zsuzsa

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 16:33

Én köszönöm, kedves Kinga, hogy olvastad!
Mindig örömmel és szeretettel látlak! :))

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 16:32

Kedves Piroska,
Kedves Ildi,
nektek is köszönöm, hogy olvastátok és rendszeresen visszatértek hozzám! :))

Kicsikinga2010. november 16. 16:31

Milyen gyönyörűen írtál az életről!!!!
Elérzékenyültem...
''de valakivel mindig összeér kezed ''
Nagyon köszönöm a hála könnyeit!

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 16:30

Mihály :))

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 16:27

Kedves Anikó és István (stapi), szeretettel láttalak benneteket! :))

purzsasattila(szerző)2010. november 16. 16:26

Néha tényleg belegabalyodunk!
Örülök, hogy ismét jöttél, kedves Ágota! :))

rildi2010. november 16. 16:13

Kedves Attila! Nagyon szép, bölcs gondolatok ezek a lélek örökös körforgásáról, megkoronázva a jelen csodájával: a Társ közelségével.
Gratulálok remek versedhez, szeretettel olvastam! Ildi

19542010. november 16. 16:03

Attila!
Az élet mint ''szorgos pók''nagyon jó hasonlat.
Remek kis vers ez!
Szívvel ölellek: Piroska

Mygan2010. november 16. 15:50

:)

nefelejcs2010. november 16. 15:20

Valóban csodás ez az égi körforgás. Jól megírtad.
Tetszik nekem is. Ez a téma engem is sokat fog-lalkoztat.
Üdv: Anikó

stapi2010. november 16. 15:16

Kedves Attila, tetszik a versed! Élet múlik - élet születik, az emberi kapcsolatok kezdődnek, véget érnek, megújulnak hosszú-hosszú ideje már.
Gratulálok versedhez!

gota2010. november 16. 14:59

Vagy összeér,vagy belegabalyodunk!
Jó .tetszik, vittem.
Ölel
Ágota

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom