Szerző
Vers

A verset eddig 887 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. november 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Takács Gabriella

Hajnalban Pesten

Kinyögött sóhajjal elfordul a Hold,
hályoga a megbélyegzett sorsok leple.
Még nincs fény.
Végtelen derengésben dermedt, korhadó fasebek őrzik
a tátott szájú zsákutcákat a város felett.

Lenn fémszagú, nyirkos félszavak
szürke füstbolyhok közt lökdösődnek.
Lézengő bábuk rekedt köhögése,
megránduló vállaik, s tűnődnek
a lehajtott fejek.

A körúton lüktető sarokkopogás,
sistergés, bűzök, csikorgás,
elnyelt félszavak.
Az idő pillanatokra meg-megáll,
mintha rossz felé menne, de,
csak elkódorog és tovább bolyongnak
a lehajtott fejek.

Fényes járdákon a zsúfolt seregek:
búvó fájdalom, zsebekben
matató kezek, szipogás, leheletgőz,
fáradt, izgatott
és lehajtott fejek.

2010. október

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


helszlo2010. november 10. 14:22

Nagyon jó! Szívvel:
Laci

Kicsikinga2010. november 10. 13:57

Fantasztikus volt!

gota2010. november 10. 13:00

Kitűnő!
Gratulálok.
Ágota

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom