Szerző
Pardavi Sándor

Pardavi Sándor

Életkor: 32 év
Népszerűség: 2 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 514 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. november 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Pardavi Sándor

Befogadott lány

Több voltál nekem holmi létnél,
karomba bújtál mindig, ha féltél.
karomba bújtál, de én szívembe zártalak,
Áztató esőben kapud előtt vártalak.

Törölgettem könnyed ahányszor zokogtál,
Összebújva mesélted szíved bánatát.
Kicsi voltál még, csak egy riadt gyermek,
Könnyen álomba zuhantál, akár egy kisded.

Őriztem álmod, ahol megnyugvásra leltél,
Hiába a dunyha, karjaim híján dideregtél.
Üldözött voltál remények nélkül,
Az alvilágból jöttél, mi egyre csak mélyül.

Két hónap után jött is a kísértés,
De mint tanult kislány, abból te nem kértél.
Büszke voltam rád, hisz volt is rá okom,
Mégis úgy féltelek, mikor kezedet nem fogom.

Megérzés volt az, nem csak félelem,
Egy nap, tovatűntél hirtelen.
Mit ad az alvilág, amit én nem?
Talán egy nap látlak még téged.

Miért nem volt itt jó neked?
Vetetted volna papírra?!
Hagytad volna meg levélben?!
így nem maradt más csupán,
Csak a te fájó emléked.

Baba emlékére...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Annasag2020. szeptember 9. 08:24

Szép, gratulálok.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom