Nyárnak a lelke a tűzben jár
Sűrűn hull a hó, a téli szélben
A pacsirta dala messze már.
Szürke fátyol lebeg az égen -
Nyárnak lelke a tűzben jár.
Fehér hó subáját magára húzza,
Éltető erejében a hideg vár.
Szűkös létét előre tudta -
Nyárnak lelke a tűzben jár.
Reccsenő hideg az úr a havas földön,
Mégis békés nyugodt a táj.
Oltalmazó takaró hegyen s földön -
Nyárnak lelke a tűzben jár.
Vastag jég borítja a vizek hátát,
Friss kalácsnak illata száll.
Fagy letépte az angyalok szárnyát -
Nyárnak lelke a tűzben jár.
2008.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
regos(szerző)2010. november 9. 14:20
Kedves Mirci !
Igazán örülök hogy tetszett! Próbáltam az elmúlást mutatni rímekben. De azért a''nyárnak a lelke a tűzben jár, és vár hogy újra eljöjjön az idő a tűz fellobbanására hogy ismét nyár legyen!
Üdvözlettel: Regös
regos(szerző)2010. november 9. 14:18
Kedves Gota!
Hát ha megnyerte had vigye!
Örülök hogy tetszett!
Üdv.: Regös
regos(szerző)2010. november 9. 14:16
Kedves Ildi(49)!
Szintén örülök hogy tetszik, egy kicsit az elmúlásról, egy kicsit a változásról szóló versike.
Üdv: Regös
regos(szerző)2010. november 9. 14:15
Kedves Kicsikinga!
Örülök hogy meghatott, azt hiszem érezni a versben a nyár elmúlását!
Üdv: Regös
mirci102010. november 5. 16:22
Szép!
gota2010. november 1. 16:48
Vittem, mert tetszik.
Ágota
ildi492010. november 1. 16:26
Szép vers.... tetszik...
szeretettel.. Ildikó
Kicsikinga2010. november 1. 14:37
Szomorú, dallama a versednek, meghatott...