zéró
fehér falakon
fekete pókok
üveges szemekkel
bélyeget sütnek
laza testekbe
értelmet keresnek
otthon nélküli mocsok
az utcán hempereg
előttem csukódik az ajtó
mögöttem ijedten néznek
te vagy?
ha nem hát ki lehetsz?
tócsákban gyűl össze
minden esőcsepp a halál
- ázik itt mindenki -
nem hideg nem meleg
a víz nevetve törli
mindazt ki itt rekedt
feketén fehér papírra
van vetve mint az élet
ne sokat nevess
túl sokat ne vess
nem lesz ki learassa
a zéró termést
1, 2, 3 rajt de zéró a vége
ez az egészben a lényeg
lépkedni a patkányoktól
megízlelt éjszakában
rulettre rakott golyó kattogása
1, két há" és újra zéró
-zs-
2010. október 8.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
rozmanjenone2011. január 29. 22:53
Hát, igen, az élet már csak ilyen, bizony sokaknak kijutott............, de minden rosszban van egy kicsike jó is, tanításra készteti az élet le, fel, és így tovább.....
A nóta is azt mondja, egyszer fent, egyszer lent, van akinek sikerül, van akinek nem...
Nagyon tetszett a versed.
Baráti szeretettel: Anna
siskaeniko2010. október 28. 09:47
Nagyon jól szemléltetted az életet. De ha tanulsz, akkor talán nem kell ugyanoda visszatérni.
Gratulálok. Szeretettel: Enikő
karolyfi2010. október 20. 01:45
huh
dagi2010. október 18. 07:54
nagyon jó!!!!
SEniko2010. október 16. 09:54
Még párszor el fogom olvasni, hisz igen mély értelmű, de nagyon tetszik.
Törölt tag2010. október 16. 08:38
Törölt hozzászólás.
kalitka2010. október 16. 08:09
lépkedni a patkányoktól
megízlelt éjszakában
Ugye azért vannak jó pillanatok is...
A rulett kerék meg csak pörögjön.
Puszi,
kalitka
Törölt tag2010. október 16. 06:43
Törölt hozzászólás.
mezeimarianna2010. október 16. 04:28
Gratulálok!!!!!
Törölt tag2010. október 15. 20:00
Törölt hozzászólás.