Szerző
Papp Edit

Papp Edit

Életkor: 30 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 543 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. október 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Papp Edit

Magányomban...

Szeret, érzem,
De markával érzéketlen
Morzsolja szilánkokká szívemet,
Hiába szeret a szív...

Menekülnöm kell,
Távolabb, mint a messze
És az nincs máshol, mint közel,
De maradnom mégsem lehet.

Csónakom evezetlen,
Hánykolódik egyre vadabb vizeken.
Szemem elmélyül a naplementében.
Csak egy csalóka délibáb,
Mintha a fény közeledne hozzám,
De elveszek az éjszakában...

Utamon csak a Hold mi végig kísér,
Az egyetlen igaz barát
És a sötétben az egyedüli világosság,
Mi követ az éjben, lábam vigyen bárhová.
Árnyékom lesz az útitárs,
Ki a fájdalmam ugyanúgy éli át.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom