Szerző
Vers

A verset eddig 1096 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. március 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (11)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Sango Villagren

Ég Veled!

A párnámon kihűlt könnyeim
hűsítik lázas arcomat.
Este belső ördögeim
ellen vívtam harcomat.

De miért, hogy egyedül?
Fájó álomból így ébredtem.
Szenvedtél, tudom kegyetlenül,
s tudom, hogy tudod, én is szenvedtem.

Hát eljött az éjjelt váltó
hűvös pirkadat fénye.
Magányomról tudom, látom
van már véleménye.

Még érzem illatod a szobában,
szemembe szöknek a könnyek.
Köszönteném a hajnalt korábban,
bár az elválás úgysem lenne könnyebb.

Karjaimat félve
testem köré fonom.
Remegek, érzem
újra sírni fogok.

Pokol most mi körbevesz,
kínzó, gyilkos csend.
Pusztít, megront, öl s elvesz,
nincs többé fent se lent.

Tán örökre elmentél
és nem láthatlak többé.
A magas égig emeltél,
s ott fent váltál köddé.

Budapest 2008. március 5.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Kriszta12132008. március 20. 19:12

Jaja!Szerintem is az utolsó verszak a legjobb! Gratulálok!

Törölt tag2008. március 14. 09:31

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom