Szerző

Pap Gergely

Életkor: 121 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 841 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2010. szeptember 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Pap Gergely

Sorsom

Veletek vagyok, ti nevettek,
élni akarok, nem engedtek.
Mennék már rég, de nem lehet.
Maradok hát. Örüljetek.
De minek? Hisz nem is
figyeltek ti reám.
Mi köztünk van az nem egyéb,
mint egy hatalmas óceán.
Melynek egyik partján én,
a másikon ti vagytok,
látó- és hallótávolságon,
mint mindig, engem kívül hagytok.
Hát nem veszitek észre,
hogy partomat elhagytam?
Kiáltottam, mindhiába,
útnak így indultam.
Nem sikerült messze jutnom,
legyőzetve lettem.
Testem immár végleg halott,
s tovaszállhat lelkem.

Régebbi vers - Egyén és tömeg kapcsolatának tükre...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


jagosistvan2010. október 22. 15:55

Aha. ;)

Törölt tag2010. szeptember 11. 19:43

Törölt hozzászólás.

page(szerző)2010. szeptember 11. 10:21

Kedves -tenger, köszi hogy itt jártál.

Törölt tag2010. szeptember 10. 00:58

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2010. szeptember 10. 00:53

Törölt hozzászólás.

page(szerző)2010. szeptember 9. 16:34

Azoknak akiknek tetszett nagyon szépen köszönöm. Igen, régebbi vers, de nem évekkel ezelőtti, mivel kb 3 hete írok verseket és elég ritkán. Köszönöm mégegyszer.

Kedves BZ, már láttam máshol néhány kommentedet és vártam a felbukkanásod nálam.
Örülök, hogy szántál időt arra hogy leírd amit gondolsz. Meg kell mondjam, hogy egyetértek veled a ''vers''-emmel kapcsolatban. Nem mondd semmit csak felületesen, de én pont így akartam. Nekem így tetszik.

Azért egy két dolgot elmagyarázhatok, ha nem is úgy ahogy kellett volna.

''Veletek vagyok, ti nevettek'' - igen, állok egy kis csoportban akik nevetnek mikor én nem tudok. nincs kedvem hozzá, nem akarok és szinte megöl hogy csak én nem tudok.

''élni akarok, nem engedtek'' - elnyomnak engem. igaz akaratlanul. nem csak a nevetéssel. magáról a tömegről van szó, ahol az egyén elveszik. a tömegben olvasztótengely-hatás uralkodik, amit én nem kedvelek. sőt nagyon is idegenkedek tőle.

''mennék már rég, de nem lehet.'' - azt hittem, ez egyértelmű. itt hagynám földi létem, de nem lehet. két okból sem: az első, hogy nem akarok öngyilkos lenni és magától nem hal meg egy 19éves emberke (amennyire én tudom), a második ok pedig, hogy nekem itt még dolgom van. hiszem, tudom és szilárd meggyőződésem is.

Így visszaolvasva nekem úgyanúgy tetszik, mint mikor megírtam. Nem bánom, ha valakinek nem tetszik.

Aki volt olyan merész és elolvasta ezt a kurta kis hozzászólást, annak köszönöm és remélem érhetőbbé válik eme szerzemény.

Köszönöm figyelmeteket. üdvözlettel: page

rildi2010. szeptember 9. 09:48

Kedves Gergely! Köszönöm, hogy megosztottad velünk ezt a szép versed, ami magányos, fedult lelked gyümölcse!Adatlapodból látom, hogy még húsz éves sem vagy, és ha ez a vers régebbi, akkor feltételezhetően a lázadó, meg nem értett tinédzserkorban született, tehát természetes, hogy nincs még meg a hangod, az viszont biztos, hogy nem kell ''boncasztal'' ahhoz, hogy megtaláld! Egyébként sincs olyan költő, akinek minden verse, mindenkinek tetszik! :)) - magánvélemény :)
Szeretettel olvastalak, és várom további verseidet! Ildi :)

BZ2010. szeptember 8. 19:57

Gyakorlatilag a címszavak versének is hívhatnám a fentit, mert semmi olyat nem tudok meg, ami arra késztetne, hogy együtt érezzek veled. Minden sora nyitott kérdés.

''Veletek vagyok, ti nevettek'' Miért nevetnek?
''élni akarok, nem engedtek'' Miért nem? Mivel akadályoznak?
''Mennék már rég, de nem lehet'' Hova? Miért nem lehet?

... s ez egészen az utolsó sorig.

Jobban ki kellene bontani egy gondolatot vagy egy érzést, mert ez így nagyon felületes. Nem adsz esélyt az olvasónak arra, hogy közel kerüljön hozzád. Fordítva sem működhet. Továbbá a vers csekély vizuális világa is eléggé ''lejártlemez'' ( ha mondhatom ezt). Pl. partját elhagyó óceánnal való dúltság érzékeltetés. Önmagában már unalmas. Egyszerű, érthető, ám mégis egyedi szó- és képtársítások hiányoznak, ha az elem már ''irodalmi őselem''. Egyébként sincs még meg a hangod. Szerintem rendezz be egy kis boncasztalt az agyadban és fektesd fel az érdemes gondolataid.

Magánvélemény.

BZ

Judilika2010. szeptember 8. 17:29

Ez...huh! Nem tudom, mit írhatnék. Nagyon szép és őszinte, ráadásul szerintem mindenkor aktuális a téma, hiszen az elhagyatottság érzése mindenkiben élt már. Gratulálok!

mezeimarianna2010. szeptember 8. 15:53

:((Gratulálok!!!!

Kicsikinga2010. szeptember 8. 14:55

Akkor most egy másik ''page'' mutatta magát nekem, és ez az ''oldal'', lap, komoly gátlásokról beszél, ami már remélem, hogy régen a múlté igaz? Hiszen miért is kellene, hogy legyen. Tudod mit gondolok? Akik eddig nevettek, azok most tempósan úsznak az óceánban, hogy elérjék a partodat! De bizony ám!!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom